http://www.muosz.hu/programok.php?id=4708 |
|
2014.03.08. 17:35 |
|
Beszélgetés a Holokauszt 70. évfordulóján
|
2014. március 5. szerda, 12:51 |
  |
|
A MÚOSZ és a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete beszélgetésre hívja a demokratikus sajtó és atársadalmi szervezetek képviselőit.
Helyszín: MÚOSZ-székház (Bp., VI. ker., Vörösmarty u. 47/a.
Időpont: 2014. március 18-án, kedden 17:00 óra
(Az eredetileg 20-ra meghirdetett időpontot technikai okokból 18-ra módosítottuk. Megértésüket köszönjük!)
Bevezetőt mond: Szunyogh Szabolcs, a MÚOSZ alelnöke
Dr. Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete elnökének meghívója:
„70 éve a kirablás nyilvánvaló szándékával alázták meg, és gyilkoltatták le a magyarság páriává lesüllyesztett, zsidónak deklarált részét. Az áldozatok mementók, választásra kényszerítik a mai nemzedékeket: vagy európai értékrend és magyar progresszió, vagy társadalmi mértékű meghunyászkodás a Horthy-rendszer mintájára kiépülő hatalom alatt.
A Holokauszt 70. évfordulója – ahogy Károlyi Mihály szobra, és annyi egykori köztéri név is – útjában áll a mai hatalomnak. Nem kizárólag emlékezetpolitikai probléma, hogy mi történt Kamenyec-Podolszkijban: Európa első deportációs tömeggyilkossága, vagy a magyar közigazgatás idegenrendészeti aktusa? Nem emlékezetpolitikai probléma az sem, hogy Magyarország a jó vagy rossz oldalon állt a II. Világháborúban?
Az Orbán-rezsim országunkat Európától eltávolítja, és olyan nagyhatalmaktól kér támogatást, akár tartós elköteleződéssel is, amelyeknek vezetése a társadalmi kontroll alól kilépett, vagy nem is voltak soha demokratikusak. Ma már – a krimi beavatkozás tükrében – úgy látszik: ez a választás kiterjed háború és béke megítélésére is. A 70. évforduló ügye nem egyszerűen az emlékezetpolitika tárgya, hanem a magyar demokrácia sarkalatos ügye, és ezért a külpolitikai orientáció ügye is.
Készen áll-e a magyar sajtó demokratikus része arra, hogy az eddigieknél többet legyen jelen a Holokauszt-megemlékezéseken, a náci-ellenes demonstrációkon? Küld-e az MTI-től függetlenül saját tudósítót az eseményekre? Vállalja-e, hogy hírműsorát, rovatát e vonatkozásban gazdagítja, hogy meghirdeti ezeket az eseményeket, és elérhetővé teszi orgánumát ezen események rendezői számára?
Emlékeznünk kell csak azért is, mert magunknak is választanunk kell, hogy engedelmes alattvalókká, vagy demokratákká válunk-e! Emlékeztetnünk kell azért is, mert a mainál mélyebb anyagi és szellemi válságban 65 éve nem volt nemzetünk!”
muosz.hu
|
http://nepszava.com/2014/02/magyarorszag/a-nagy-imre-tarsasag-orbanek-horthy-kultusza-ellen.html |
|
2014.02.04. 20:29 |
2014. január 30.
A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete
Értékelés: 4.9/5 (35 szavazatból)
Értékelés: +49 ( 59 szavazatból)
Címkék:bácska, horthy, nagy imre társaság, őjvidék, Orbán, vérengzés
|
http://nepszava.com/2014/02/magyarorszag/a-nagy-imre-tarsasag-orbanek-horthy-kultusza-ellen.html |
|
2014.02.04. 20:25 |
|
http://nepszava.com/2014/02/magyarorszag/a-nagy-imre-tarsasag-orbanek-horthy-kultusza-ellen.html
A Nagy Imre Társaság a Horthy-kultusz ellen2014. február 3. hétfő 7:31Forrás: Nagy Imre Társaság
A kecskeméti 7. gyalogezred katonái Bácskában
Budapest – A Jugoszláviát hitszegő módon megtámadó, majd a megszállt területeken önkényeskedő magyar állam szörnyű történelmi hibái vezettek a Bácskában elkövetett bűncselekmény sorozathoz. A Nagy Imre Társaság egyetért azzal, hogy a szerbiai antifasiszták is kompromisszumok nélkül elutasítják Horthy és rezsimje bármiféle magyarországi mentegetését, rehabilitálási kísérletét.
NYILATKOZAT
A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete örömmel veszi fel a kapcsolatot a „Polgári Mozgalmunk az Igazságért ’Horthy genocídiuma 1941-1944’ Koordinációs Bizottságával”! (Köszönjük a „Polgári Demokratikus Ellenzék” közvetítő munkáját.)
Csatlakozunk a szerbiai, vajdasági, bácskai, bánáti antifasiszták „Polgári nyilatkozat a vajdasági Bácska területén 1941-1944-es népirtás elítéléséről, amely népirtás által a horthysta Magyarország több, mint százezer ártatlan bácskai lakost likvidált” című nyilatkozatához.
Történelmi tényekről, részletekről mindig helye van tudományos egyeztetésnek, vitának, de alapvetően egyetértünk a második világháborúban Horthy-Magyarország megszálló hatóságai és fegyveres erői részéről elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekmények elítélésével.
Ugyancsak egyetértünk azzal, hogy erőteljesen tiltakoznak az Orbán-rezsim által részben kezdeményezett, részben bátorított, részben megtűrt Horthy-mosdató, Horthy-kultuszt építő szellemi, kulturális, ideológiai irányzat ellen.
A NIT Budapesti Szervezete úgy értékeli a Jugoszláviát hitszegő módon megtámadó, majd a megszállt területeken önkényeskedő magyar állam tevékenységét, hogy szörnyű történelmi hibák vezettek a Bácskában elkövetett bűncselekmény sorozathoz. A Trianon után irredenta stratégiát követő Horthy-Magyarország a szomszédai elleni áskálódásra, gyűlölködésre nevelt egész nemzedékeket. Folyamatosan elhallgatták azokat a tényeket, hogy a trianoni békeszerződés által a Magyar Királyságtól elvett területek igen nagy részén már régóta nem volt magyar többség, és hogy a velünk együtt élő népek nem véletlenül akartak önálló államot alapítva megszabadulni a magyar uralomtól.
Az évtizedeken át hazugságokkal hergelt, illúziókban ringatott magyarok hadserege és a horthysta közigazgatás vezetői azt képzelték, hogy a lakosság Bácskában felszabadítóként |
https://www.facebook.com/donath100/posts/773410536005941 |
|
2013.12.02. 20:04 |
Donáth Ferenc visszaemlékezése a forradalom napjaira
Október 23-28.
Október 22-én este Debrecenben tartott előadásról 23-án visszajövök, és a kora délutáni órákban érkezem. Vár egy üzenet: menjek el a SzÖVoSz [Szövetkezetek Országos Szövetsége] központjába, ahol Vas Zoltán hivatali helyiségében azok fognak összegyűlni, akik a kormányprogram kidolgozására kérettek fel, mégpedig a gazdasági program kidolgozására. El is mentem oda. Ott együtt voltak olyanok, akik részben a pártvezetésben elég jelentős szerepet játszottak akkor, mint például Kossa [István], azután Vas, aki már kicsit félreállított ember volt. És ott elkezdődött egy beszélgetés, aminek az volt a célja, hogy az új kormányprogram gazdasági részét milyen szempontok szerint kell megírni és megcsinálni. Ez volt annak a beszélgetésnek az értelme, nem érdemes a részletekről beszélni. Ez eltartott délután 5 órától - körülbelül akkor kezdődött, de lehet, hogy korábban - estig.
Amikor ennek vége volt, a Kossuth Lajos téren még ugyan volt tömeg, de már utána érkeztünk oda, (egész közelről, hiszen a SzÖVOSz központja a Szabadság téren van), és Nagy Imrét mi már nem hallottuk. A személyes élményem az az volt, hogy hallottam, amit a Gerő beszélt, mert Vas bekapcsolta a rádiót. És hallván azt, hogy a Rádióhoz vonultak, elmentem a Rádióhoz, de nem jutottam az épület közelébe, mert olyan zsúfolt volt a Bródy Sándor utca, hogy már a Trefort utcánál fennakadtam. Kocsival közlekedtem, nekem járt autó, mint az Intézet igazgatóhelyettesének. Akkor még lövöldözésről nem volt szó, csak jelszavak hangzottak el és kiáltások. Úgyhogy nem is maradtam sokáig, mert a másik esemény, amiről hírt hallottam, hogy döntik a Sztálin-szobrot, az jobban érdekelt, és akkor elmentem oda. Láttam a Sztálin-szobor döntését, és ott valóban óriási tömeg volt. Este fél 9-9 körül érkezhettem oda, és azután láttam, amint ledőlt. Egy ilyen ujjongó hangulatú embertömegben vagyok jelen, és feszülten minden tekintet a szoborra tapad, ahol munkások hidegvágóval vagy lángvágóval a végén vágták el, és akkor láttam, amint hórukkoltak, és kötelet raktak a nyakába, és akkor lerántották ezt a szobrot.
Ami érdekesebb: visszafelé jövet gondoltam, hogy felszólok a Szabad Néphez, hogy mit is akarnak ők. És a Horváthot kértem. Azt mondja nekem Horváth, hogy de jó, hogy itt vagy, gyere fel, mert hát a szerkesztőbizottság ülésezik. Én akkor részt vettem egy rövid ideig a szerkesztőbizottság ülésén, amelyről biztos, hogy mindenféle visszaemlékezések vannak. Az én benyomásom a következő volt: ott ültek a szerkesztőbizottság tagjai, és még ott vannak, mint a Központi Vezetőség, illetőleg a Politikai Bizottság küldöttei, a Révai és a Friss István. És a vita tulajdonképpen a vezércikkről és a vezércikken belül az eseményekhez való állásfoglalásról, a párt állásfoglalásáról folyt. Hogy mi volt előtte, azt nem ismerem. Ami akkor a jelenlétemben folyt, az az volt, hogy egyesek már teljesen kimerültek, kimerülten ültek, ez főként Révait jellemezte, a Betlen mint egy ilyen hallgatag róka ottan sompolygott föl és alá, a Pándi pedig nagy gesztusokkal fordult felém: "Mondjon már véleményt maga is!" A vita folyt tovább mások részéről, mert az olyan hangzavarszerű dolog volt. Nem emlékszem határozottan, hogy hozzászóltam-e. És ül az asztalfőn Révai, aki halott sápadt és maga elé mered, és időnként teljesen összefüggéstelenül az éppen folyó vitához csak annyit mond: "Lőni! Lőni! Lőni!" Nem tudott semmi többet mondani. Csak ezt mondta. És akkor közben már valóban hangzottak el lövések, és egyszer csak bejött valaki, aki golyóhüvelyeket hozott magával és mondotta, hogy az ávósok lövik a népet a Rádiónál. Egy ilyen tehetetlen, határozatképtelen helyzetben láttam én akkor őket, mert a Politikai Bizottság álláspontját Révai és Friss változatlanul képviselte és a másik álláspontot pedig a szerkesztőbizottság többsége. Ez az emlékem maradt nekem 23-a estéről, főként ez a teljes megátalkodottság. Ha másért nem, akkor Révai miatt, akit én régről ismertem, és aki teljesen - lehet, hogy betegsége vagy egészségi állapota miatt - érvelésre már képtelennek bizonyult, konokul ezt az egy szót hajtogatta: Lőni, lőni, lőni, ami egyébként be is következett... Én ott körülbelül 20-25 percet voltam, fél 10 és 10 óra között, aztán elmentem.
Tehát hazamegyek és otthon vagyok, nem is történik semmi. A telefon is teljesen néma. 24-én reggel kinyitom a rádiót, és hallom a hivatalos közleményeket. A Központi Vezetőség ülésezett, és hogy mi volt az állásfoglalása, amit ismerünk. Bizonyos szervezeti rendelkezéseket hozott, és felsorolta azokat: a Politikai Bizottságot, a Központi Vezetőség titkárságát hogyan alakították át és a Központi Vezetőségbe kiket kooptáltak. Én így tudtam meg, hogy a Központi Vezetőségnek és a titkárságnak lettem a tagja, és rajtam kívül Losonczy és a többiek ugyancsak a Központi Vezetőség tagjai lettek és Losonczy póttagja lett a Politikai Bizottságnak, Szántó rendes tagja. Lukács csak Központi Vezetőségi tag. És négytagú titkárság alakult, amelyikben változatlanul Gerő az első titkár és annak még tagjai voltak Kádár, Kállai és Donáth. És akkor felhívtam Losonczyt, aki odahaza volt, és akkor azt mondottam néki, hogy én a döntésekkel nem értek egyet, mit csinálsz te? Mondotta, hogy otthon van és nem is tud elmenni, mert ott lövöldözések folynak. Abban maradtunk, hogy én akkor átmegyek hozzá. Nem nagyon messze lakott tőlem, mert a Herman Ottó úton volt a lakása, és nekem a Budagyöngyétől átmenni nem volt nagy távolság. Megbeszéltük azt, amit tudtunk 23-áról és a Központi Vezetőség állásfoglalásáról, és akkor elhatároztuk, hogy mi ezekkel a döntésekkel nem értünk egyet. Gézának is ugyanez volt az álláspontja, és mi ezt mindjárt írásba is foglaltuk. Elhoztam a másolatát. Az egyszerűség kedvéért én ezt felolvasom, mégpedig azért, mert úgy lehet visszaadni a magunk álláspontjának a haladó jellegét, meg korlátoltságát, tehát azt, hogy mi körülbelül milyen keretek között gondolkodtunk.
Tisztelt Központi Vezetőség! A Központi Vezetőségbe való kooptálásunkat, mint az Elvtársak részéről megnyilvánuló bizalom kifejezését köszönettel fogadjuk. Abban a rendkívüli súlyos helyzetben, melyet pártunk átél, kötelességünknek tartjuk, hogy minden erőnkkel népünk, pártunk, a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit szolgáljuk. Azt tartjuk, hogy ma minden kommunista legszentebb kötelessége teljes erejével szolgálni azt az ügyet, amelyért mi kora ifjúságunktól kezdve éltünk és képességeinktől telhetően harcoltunk. Népünk és a szocializmus nagy ügye iránti felelősségérzet azonban arra kötelez bennünket, hogy őszintén megmondjuk véleményünket azokról a szervezeti kérdésekről, amelyeket a Központi Vezetőség legutóbbi ülése nélkülünk, távollétünkben elhatározott. A mostani tragikus események közepette népünk és pártunk azt várja, hogy gyökeresen és végérvényesen, személyekre való tekintet nélkül, szakítsunk azzal a politikával, amely ezekre a tragikus eseményekre vezetett. Szakítani kell azzal az antidemokratizmussal, amely a múltban a párt és állami vezetésünket jellemezte. Szakítani kell azzal, hogy a vezetés nem vette figyelembe a párttagság és a dolgozó nép véleményét az ország vezetésében. Szakítani kell azzal a hibás gazdaságpolitikával, amely népünk teherbírását, országunk sajátosságait nem vette figyelembe. Ennek a gazdaságpolitikának a következményeként olyan terheket raktunk mindenekelőtt munkásosztályunk vállára, amelynek következtében a szocializmus építésének értelmében vetett hitünket ingattuk meg. Ennek a gazdaságpolitikának a következtében végzetesen meggyengítettük a falun a proletárdiktatúra alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és a |
http://nepszava.hu/cikk/1003931-donath-ferenc-a-nagy-imre-tarsasag-budapesti-szervezetenek-elnoke/ |
|
2013.12.01. 19:26 |
Donáth Ferenc, a Nagy Imre társaság budapesti szervezetének elnöke
Népszava|2013. nov 25. 05:30
inShare
Kötelező volt-e engedélyezni az ultraszélsőjobb tüntetését Józsefvárosban?
Nem volt kötelező, sőt, mivel a holokauszt tagadása, elutasítása a Btk-ba ütközik, a rendezvényt meg kellett volna akadályozni. Annál is inkább, mert a Btk. a rendőrség "bibliája". De ha már engedélyezték, a beszédeket hallva, az uszító molinókat látva fel kellett volna oszlatni a demonstrációt. A testület azonban nem akarta az esetleges konfliktust vállalni. Ebből is érezhető, hogy a holokauszt el nem ismerése sajnos beszivárgott a mindennapokba.
|
https://www.facebook.com/laszlo.eva/media_set?set=a.10201796741572532.1073741848.1001694276&type=1a |
|
2013.12.01. 19:05 |
Hanuka védelmében mécsessel dec. 1-én 17 órakor a Nyugati téren.
"Megrongálták ismeretlenek szombat hajnalban a budapesti Nyugati téren a hanuka alkalmából felállított gyertyatartót, s azt megelőzően, szerdán a Deák téri gyertyatartót. Mindkét esetben egy-egy táblát szakítottak le róluk. A rendőrség rongálás gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettesek ellen. A hanuka, a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe szerdán kezdődött meg, ebből az alkalomból szerdán gyújtották meg a hanuka első lángját a gyertyatartókon." (MTI)https://www.facebook.com/laszlo.eva/media_set?set=a.10201796741572532.1073741848.1001694276&type=1
tt lesznek (71)
|
http://www.demokrata.info/articles/719-libik-gyorgy-dij-2013 |
|
2013.11.23. 23:24 |
|
Linkek a libik györgy díj megjelenéséről: http://nepszava.hu/cikk/1003522-horthyt-vedi-patrubany http://www.commmunity.eu/2013/11/17/libik-gyorgy-dij-2013/ http://www.fovarosi-hirhatar.hu/hir/libik-gyorgy-dijat-kap-csillag-adam http://www.lenolaj.hu/kritika/film/filmvetites/libik-gyorgy-dij-2013/ http://www.demokrata.info/articles/719-libik-gyorgy-dij-2013 http://sztarold.hu/kiemelt/csillag-adam-libik-gyorgy-dijat-kap http://kapcsolat.hu/cikkek/libik-gyorgy-dijat-kap-csillag-adam http://www.kupefolyoirat.hu/kultura/programajanlo/3192-libik-gyoergy-dij-2013-csillag-adamnak
http://morning.hu/cikkek/dijat-kap-megtamadott-filmes
Csillag Ádám dokumentumfilmes kapja idén a Libik György Díjat
2013.11.18.
Csillag Ádám alternatív Pulitzer díjas dokumentumfilmest tünteti ki idén Libik György Díjjal a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete.
A filmvetítéssel egybekötött Libik György Díj átadása
2013. november 20-án, szerdán, 17 órai kezdettel lesz
a Bp., IX. ker. Ráday utca 37/K szám alatti Filmes házban.
Köszöntőt mond Dénes Gábor filmrendező.
 A Szervezet 2012-ben, ifj. Donáth Ferenc elnök ötlete alapján alapította a Díjat, a Raoul Wallenberg munkatársaként, a bátorságáról nevezetes sportoló emlékére. A díjban azok részesülnek, akik a szabadságért, és a demokratikus újrakezdésért kockázatot vállalnak, szembeszállnak az erőszak, a rasszizmus, a diktatúra képviselőivel. Az első díjazott tavaly Andrassew Iván, a Népszava hírlapírója és publicistája volt.
Az ünnepségen látható lesz Csillag Ádám idén tavasszal készített, azóta híressé vált budapesti diáklázadást dokumentáló filmje, melyben megörökíti a fiatal egyetemisták tüntetéseit, és bemutatja, hogy a konzervatív szemléletű FIDESZ-KDNP kormányzat, a döntéseivel hogyan szűkíti le a hátrányos helyzetű tanulók egyetemekre való bejutásának lehetőségét.
Csillag Ádám a doku-videókat saját erőből mindenféle támogatás nélkül készíti. Sajnos a tartalékai végére ért, így ezt a tevékenységet csak a közösség támogatásával tudja folytatni. Ezért számára a Szervezet perselygyűjtést is rendez az ünnepségen, amely az esemény végén szintén átadásra kerül.
Csillag Ádám
1954-ben született Budapesten. Apja Csillag Tamás, író, édesanyja pedig irodalomtanár. Az Apáczai Csere János és a Táncsics Mihály Gimnáziumokba járt. 1975 óta dolgozik a filmszakmában. Tizennégy magyar játékfilm forgatásán volt rendezőasszisztens. 1980-1984 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát Fábri Zoltán és Gábor Pál tanítványaként. A Balázs Béla Stúdióban készítette első dokumentumfilmjét, a nagy visszhangot keltett „Dunaszaurusz”-t (1984-1988). A film a Bős-Nagymarosi Vízlépcső történetét ábrázolja, megszólaltatva az elhallgattatott tudósokat, az illegalitásban szervezkedő környezetvédőket. A filmet azonnal betiltották.
A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége Dokumentumfilm Szekció vezetőségének tagja, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége Etikai Bizottságának, és a Duna Kör Elnökségének tagja.
Független, kritikus, értelmiségi szemszögből készülő dokumentumfilmekre egyre nagyobb szükség van a mai Magyarországon.
Csillag Ádám viszonylag szerény eszközökkel – egyetlen felvevőgéppel, otthoni vágókapacitással, professzionális stúdióháttér nélkül, a magyar valóság olyan történéseit örökíti meg, melyek bemutatása az audiovizuális médiából vagy teljesen kimaradnak, vagy értéküknek, jelentőségüknek nem megfelelően, időnként pedig tudatos torzítással, elhallgatással, esetleg egyenesen hazugsággal jelennek meg.
Az elmúlt hónapokban készült dokumentumvideók témái többek között a következők voltak: a magyar társadalom médiatörvényre adott sokrétű válaszainak bemutatása, a Beszélő felolvasóestje, egyetemista fiatalok demonstrációja Mong Attila védelmében, valamint az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” elnevezésű Facebook-közösség önszerveződése által szervezett tüntetések dokumentálása.
Csillag elsőként ajánlott méltó, alternatív megszólalási lehetőséget a jobboldali kormánypárti média, valamint a szélsőségesen jobboldali irányítottságú magyar televízió és az elszámoltatási kormánybiztos által kínpadra fektetett, „csalással”, „korrupcióval” vádolt liberális bandaként kezelt filozófusoknak, Heller Ágnesnek, Vajda Mihálynak, Radnóti Sándornak vagy ifj. Geréby Györgynek.
Csillag Ádám beszámolt a romagyilkosságról tartott megemlékezésekről, a gyöngyöspatai és hejőszalontai cigányok megfélemlítéséről és sok más általa fontosnak tartott eseményről, amelyek a magyar audiovizuális médiában nem, vagy nem a jelentőségüknek megfelelő módon jelentek meg. Csillag Ádám a nézőre bízza filmje tárgyáról az ítélet alkotását, igényli a néző erőfeszítését, hogy az átélje, és ezáltal megértse, majd magáévá tegye az ábrázolt társadalmi konfliktusban részt vevő szereplők indítékait, érdekeit és értékeit. Munkamódszerével jelenlétet biztosít, belehelyezi nézőjét a cselekmény helyébe és idejébe, miközben igyekszik mindent és mindenkit jól megnézni, illetve megmutatni, a történettel együtt élve kiemelni a legfontosabb részleteket, kamerájával megtalálni és annak mozgásával bemutatni az összefüggéseket. Egykamerás hosszú beállítások ezek, a jelenetek zömében kamerában vágva, egy régóta létező magyar filmes hagyomány eszközével.
Ezeket a videó-dokumentumokat saját erőből mindenféle támogatás nélkül készíti el. Sajnos a tartalékai végére ért, ezért ezt a tevékenységet csak a közösség támogatásával tudja folytatni.
Amennyiben fontosnak és folytatandónak tartja ennek a hiánypótló közszolgálati tevékenységnek a folytatását, arra kérjük, hogy adományával segítse, hogy ezek a dokumentumfilmek továbbra is elkészülhessenek, és széles körben, ingyen hozzáférhetőek legyenek a jövőben is.
|
A díjátadáson részt vesz az 1956-ban Páriz |
https://www.facebook.com/events/425299170925576/?ref_dashboard_filter=calendar |
|
2013.11.21. 16:57 |
Libik György Wallenbergről: "Megigazítottam a karomon a nemzeti színű nemzetőri szallagomat, katonai páncélos sisakomat és kiléptem a kocsiból, hogy Wallenberggel bemenjek a ház udvarára. Ő azonban visszatartott és arra kért, várjam meg kint: segíteni úgy sem tudnék itt most, ha pedig valami történnék, legaláb hírt tudok adni: erőszakkal itt semmire sem megyünk, csak magamat és őt keverném bajba: legyek nyugodt, ő elintézi majd. Csupán az a kérése álljak ki a kb. 100 méternyire lévő Andrássy útra, hogy a nyilasok ne lássák meg a ház előtt a gépkocsit, és várjam ott meg. Vonakodva bár, de engedelmeskedtem. Akkor már hallottam róla, fantasztikus mentőakcióiról. Vajon miért csinálja mindezt? Merült fel a kérdés bennem. Nekem nem volt más választásom, esélyem a túlélésre egyébként sem volt túlzott. De ő? Miért nem marad otthon a hazájában és hagy minket nyugodtan saját gyalázatunkban megdögölni?...Már éppen be akartam utánna menni, amikor megjelent. Minden rendben van mondotta, mindenki visszatért a lakására, a nyilasok is elmentek. "
(Üzenet a lesiklásból, Geeorg Libik Invandrarförlaget, 1981.63-64.)
"1944 októbere után, amikor "Retkovszky Béla" álnéven a háború végéig a svéd követség alkalmazottja lettem, még közelebbivé vált kapcsolatunk. Horthy közben 1944 szeptemberében új miniszterelnököt nevezett ki, akit a németekkel szemben a maga számára lojálisabbnak tartott: Lakatos tábornokot. Én már kissé türelmetlenné váltam, hogy nem történik semmi akció az ellenállás részéről és Majornál, - aki közben elköltözött a Bimbó útról, -komolyabb akciókat sürgettem.Ennek eredménye képpen néhány nap múlva egy csomó röpiratot kaptam Dzsingisztől, mely a tépett gatyájú Hitlert ábrázolta karrikaturisztikusan, amint roskadozva a törpe Horthyra támaszkodik. A röpirat szövege arról adott hírt, hogy megalakult a Békepárt, és kérnek minden magyar hazafit, hogy vegyenek részt a német megszállók kiűzésében....Ez azonban nem zavart abban, hogy másnap Kábellel motorkerékpárom hátsó üléséről, harmadnap pedig Szalkay Béla mögött ülve reggel 6 óra tájt Soroksáron a gyárakba igyekvő munkások között szét ne szórjam a kapott röpiratokat. A fiúk később egyébként is megismételték ezt a hajnali villamosok peronján állva. E tevékenység, az elkerülhetetlen izgalomtól eltekintve jóleső érzéssel töltött el bennünket, de engem teljesen nem elégített ki. További lépéseket sürgettem Dzsingisznél és ennek eredménye képpen, néhány nap múlva a Kálvin téren találkoztam egy fiatalemberrel, aki a megállapodás szerint világos esőkabátban volt és bal kezében újságot tartott. akkor egyikünk sem tudta a egymás valódi nevét, - :Pálffy Östereich György volt, akit késöbb a Rajk-perben, mint honvédelmi miniszter helyettest halálra ítéltek és kivégeztek. " (Libik György: Üzenet a lesiklásból,Invandrarförlaget, 1981. 45. Álnevek: Kábel: Haberl Gyula, Dzsingisz: Donáth Ferenc)
Libik György előszava életrajzi könyvéhez:
"Mindazonáltal, szíves engedelmükkel, ajánlanám e sorokat azok emlékének, - élőknek, halottaknak egyaránt -, akik a sötét korszakokban meg-megpróbálkoztak - akárcsak Mátyás király hajdúja, amikor beledugta ujját a király szekeréből kiesett kerékszeg helyébe, hogy a szekér fel ne boruljon. Aztán ha felborult a szekér, odafutottak nekivetették a vállukat a sárba fordult szekérnek miközben sárossá váltak maguk is, akárcsak azok akik a történet kezdetén jók és bátrak voltak, majd az évek során rosszakká és gyávákká váltak, hogy újabb évek elmúltával újra és újra megkíséreljék a lehetetlent..."
|
https://www.facebook.com/events/425299170925576/?ref_dashboard_filter=calendar |
|
2013.11.21. 16:37 |
-
-
|
|
A NAGY IMRE TÁRSASÁG
Budapest Szervezete
tisztelettel meghívja Önt a
LIBIK GYÖRGY DÍJ
idei átadására, szerdán, 2013, november 20.-án 17 órakor a Filmes Házban,
1092 Budapest, Ráday u. 31/K.
A Díj ezévi nyertese Csillag Ádám filmes, a magyar ellenzék hűséges krónikása
A laudációt mondja Dénes Gábor
Vetítésre kerül Csillag Ádám filmösszeállítása a középiskolások és az egyetemisták tüntetéseiről, valamint André Libik "Öt újj egy ököl" című német dokumentumfilmje a berlini diáklázadásról.
A magyar szöveget alámondja Zsolnai Júlia |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
22 Reader’s Comments