K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Nepszava	dr. Don�th Ferenc	2011.10.07. 22:26
A F�v�rosi K�zgy�l�s visszavonta Kert�sz �kos �r� budapesti d�szpolg�ri c�m�t a 2011. szeptember 21-i rendk�v�li �l�s�n. �n a z�rszav�ban gyomorforgat�nak, elk�peszt�nek, lealacsony�t�nak mondta a vita egyes r�szeit, �s a szocialist�khoz fordulva azt mondta, �k hasonl� esetben - ha nem a magyar sz� szerepelt volna egy hasonl� �r�sban - azonnal felh�borodn�nak, sajt�t�j�koztat�t h�vn�nak �ssze, �s m�r t�ntet�st szervezn�nek a Demokratikus Chart�val. Mif�le elj�r�s ez? Gy�l�letbesz�det r�nak fel az �r�nak, �s k�zben megengedik maguknak ezeket a szavakat? Mi�rt nem fordulnak b�r�s�ghoz, �s mi�rt prejudik�lnak, mi�rt nem �rv�nyes�l ez esetben az �rtatlans�g v�lelme, �s mif�le �j felfog�s ez az �r�i hivat�sr�l, hogy egy magyar �r� nem kritiz�lhatja hivatali korl�tok n�lk�l nemzet�t? Nem �rtem, �n mi�rt nem b�zik meg annyira a saj�t n�zetk�z�ss�g�nek �s parlamenti t�bbs�g�nek jogalkot�s�ban, �s a jogalkalmaz�sban, hogy megker�lve a tisztess�ges jogi elj�r�st prejudik�ljon? Mif�le korl�tokat szab a hivatal? Csak a kort�rs l�rikusokra vonatkoznak, csak a n�rnbergi sz�rmaz�si kateg�ri�k szerint �rv�nyesek, vagy megfelelnek a norma�ltal�noss�g k�vetelm�ny�nek is? Pl. "Rossz csillag� Magyarorsz�g"-r�l, lehet verset �rni? Egy�ltal�n tudja �n, hogy kinek, milyen vers�r�l besz�lek? M�g tan�csnak venn�, �s megfogadn�, ez�rt jelzem, csup�n a rasszizmusuk kontraktusa k�ppen k�rdem; Ady Endre nev�t is sz�nd�koznak levenni a k�zterekr�l? A sz�l�sszabads�g biztos�t�sa �s a gy�l�letbesz�d tilt�sa k�z�tti arany k�z�p�t megtal�l�sa a szovjet megsz�ll�s, a diktat�rikus tartalom-kontroll megsz�nte �ta egyre m�ly�l� konfliktusforr�sa a magyar k�z�letnek. Ma, amikor a tartalomkorl�toz�s ism�t norm�v� v�lt, csak�gy, mint amikor a korl�tlan v�lem�nyszabads�g volt az alkotm�nyosan v�dett jog, a joggal val� vissza�l�st t�megesen �s f�rtelmesen a magukat az �rp�ds�vos z�szl�val jelk�pez�k k�vett�k el. Ellen�k �n semmit sem tett, tal�n a kamp�nya kedv��rt, m�g nyilv�nosan a k�sz�nt�s�ket is sz�j�ra vette. A kamp�ny m�r elm�lt, a "szebb j�v�" m�r a jelen, tal�n m�gse k�ne �nfelad�sig kiszolg�lni a Sz�lasi jelk�peivel fel�kes�tettek ig�ny�t. Vajon ir�nymutat� lehet egy f�polg�rmester sz�m�ra azoknak a m�rlegel� k�pess�ge, akik olyan el�d�kkel b�szk�lkednek, akik az �n vezet�s�re b�zott f�v�rost romhalmazz�, �s temet�v� tett�k? Akiknek r�mtetteire m�g most is a Dun�b�l kifogott csontv�zak eml�keztetnek? T�nyleg csak a r�g elpuszt�tottak csontv�zainak k�ptelenek v�gtisztess�get adni, vagy sz�nd�kukban �ll heccelni azokat, akik �j t�meggyilkoss�gokra lesznek k�szen? 2006-ban a Forradalom 50. �vfordul�j�n az akkori f�polg�rmester a szovjet inv�zi� ellen�re a Nagy Imre mellett kitart�k sz�m�ra, a snagovi kol�nia m�g �l� tagjainak kit�ntet�st adom�nyozott. Demszky G�bort�l megtiszteltet�s volt ezt elfogadni. Most a forradalom 55. �vfordul�j�n e kit�ntet�s �geti a b�r�met; nehogy m�r nyilas h�h�rok k�sei drukkerei, a mindenkori karrierist�k kegy�b�l tarthassam meg az eml�k�rmet! Ha �n�k kital�lt�k a visszavon�sdit, akkor �lek a jogommal, hogy saj�t akaratom szerint visszak�ldjem; �n�kt�l ugyanis nem kell! Sem, mint a snagovi kol�nia legifjabb tagja, sem, mint a Forradalom hagyom�ny�nak f�l�vsz�zados �rz�je �n�kkel nem k�z�sk�d�m. Nem kacsintok �n�kkel �ssze, se Kert�sz �kos, se Gerg�nyi P�ter sem senki m�s rov�s�ra, akiknek visszaveszik a kit�ntet�s�t. Lesz m�g Magyarorsz�gnak olyan korm�nya, �s Budapestnek olyan f�polg�rmestere, akikt�l megtiszteltet�s lesz elfogadni kit�ntet�st, akik nem v�rnak el ez�rt dics�rget�st �s gazsul�l�st. Budapest, 2011. szeptember 23.   �dv�zlettel: dr. Don�th Ferenc /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=475014		2011.10.07. 22:20

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=478570		2011.10.07. 21:55
"Te vagy az �n csod�latos Antigon�m".Ezt �rta Fazekas Gy�rgy 1959. augusztus 2-�n a v�ci fogh�zb�l hug�nak. A II. magyar hadsereg munkaszolg�lat�b�l - l�sd S�ra S�ndor e hadseregr�l k�sz�lt dokumentumfilmj�t - a doni pokolb�l a magyar rabszolg�t a szovjet katon�k mentett�k ki. Szovjet katonak�nt t�rt haza, de nem a bossz�, hanem a szabads�gv�gy vez�relte. Ez�rt csatlakozott a R�kosi-ellenes platformhoz, seg�tette forradalmi-, �s k�s�rte el snagovi �tj�n Nagy Imr�t, �s ker�lt a megtorl�s �ldozatai k�z�. P�ld�j�t azoknak aj�nlom, akiket az �szintes�g, �s a becs�let ma Gyurcs�ny Ferenc mellett tartja. Fazekas �zenet�t: "embervoltom meg�rz�m, nem t�rtem meg". Gyurcs�ny Ferenc m�g meg�lheti, �s egyre biztosabb, hogy meg is fogja �lni. Mert, hamis rem�ny az, hogy �szhez t�r a beindult b�nv�di g�pezet. Hamis gy�zelem�rz�s azok�, akik l�tt�k remegni a Zichy utcai �gy�szs�g ablakait. A rigmusok 55 �vvel ezel�tt is megreszketett�k a hatalom �p�leteinek ablak�t, ahogy minap is a nyomoz� �gy�szs�g homlokzati ny�l�sz�r�it. De a bent szorult hivatalnokokban t�madt f�lelem soha nem vezetett a m�rlegel�-k�pess�g�k javul�s�hoz. A megtorl�s �rzelmi oka az �t�lt f�lelem volt egykor, �s az ma is. A Zichy utc�t bet�lt� t�meg a sukor�i v�d k�pvisel�it meglepte. Az �gy�szeket nem Gyurcs�ny Ferenc s�rtette meg igaz�n, hanem a Zichy utc�b�l hallatsz� indulat. �k nem a volt minisztereln�kt�l ijedtek meg, hanem a t�ntet�kt�l. De f�lelm�k�rt Gyurcs�ny Ferencen fognak bossz�t �llni. Ez�rt is fenyegetik szem�lyis�gjogi perrel. Ma ugyan �gy, mint 55 �ve, nincs int�zm�nyes garancia arra, hogy az �llamhatalom k�pvisel�i ne �lhess�k ki frusztr�ci�jukat a kez�k k�z� ker�lteken. Ha volt is eddig valami jog�llami korl�t, ami a gyan�s�tott v�delm�t szolg�lta - az is el�gtelen volt - azt az elm�lt m�sf�l �v vonatkoz� t�rv�nygy�rt�sa a Horthy-korszak szintj�re vetette vissza. A frusztr�ci�juk megtorl�st sz�l �s ez �rtatlanokon csattan. A baloldali embereknek, miel�tt kimennek az utc�ra, v�gig kell gondolniuk, mi�rt is mennek oda. Nem mindegy, hogy mit fognak ott kiab�lni. Minden rigmusnak, ha m�r erre egy�ltal�n sz�ks�g van, a t�ntet�s c�lj�val kell �sszhangban lenni. Baloldali t�ntet�s ne legyen f�lelemkelt�, mert az ezzel val� manipul�l�sr�l a "magunkfajt�k" lemondtak akkor, amikor baloldaliv� lettek! M�g a jobb oldal a (nemzeti, vall�si, stb. ) hagyom�nyok m�toszaihoz ragaszkodik, addig a bal oldal mag�hoz az emberhez. A bal oldal ereje maga az erk�lcs. Gyurcs�ny Ferenc r��rzett erre, amikor a Zichy utcai besz�dj�ben a bossz��ll�s eltilt�s�t k�rte. Annak ellen�re k�pviselte a humanit�st a volt eln�k, hogy vele kukoric�ztak az �gy�szek. Ugyanis nem kellett hozz� szakembernek lenni, hogy �szrevegye a k�l�nbs�get, a v�d �s a parlamenti mentelmijog felf�ggeszt�s�re vonatkoz� ind�tv�ny k�z�tt. Ahhoz se kell jog�sznak lenni, hogy ez az elt�r�s minden tov�bbi elj�r�st jogelleness� tesz. Gyurcs�ny Ferenc ma is a Magyar Orsz�ggy�l�s k�pvisel�je. Ha mentelmi jog�nak megvon�st m�ssal indokolt�k, mint ami a v�d, akkor a mentelmi jog tov�bbra is v�di. Megtagadta a v�laszad�st, hivatkozva az �gy k�r�lm�nyeire - ez volt az egyetlen jogszer� lehet�s�ge. Az �gy�szs�g indign�l�dhatott att�l hogy elfogults�gukat r�juk olvasta, de maguk is tudt�k, hogy saj�t tev�kenys�g�k m�r nem csak megk�rd�jelezi az elj�r�s jogoss�g�t, hanem igazolja is annak jogelleness�g�t. Volt szerencs�m K�lm�n Olga �s az �gy�szs�gi sz�viv� besz�lget�s�t l�tni az ATV-ben. Akinek csak minim�lis �rz�ke van a k�nt�rfalaz�s felismer�s�re, annak ism�t j� alkalmat adott e m�sor; amikor a Gyurcs�ny-�gyre vonatkoz�an r�k�rdezett a riportern� az �gy�sz lelkiismeret�re. Felt�telezem, ha elmulasztott�k is megtanulni a magyar jogt�rt�netb�l Czak�, Sz�n�ssy legf�bb �gy�szekre vonatkoz� fejezeteket, az�rt �rdekl�d�s�k kiterjedhetett a koncepci�s v�dak nagy farag�ira. Ha esetleg eml�keznek m�g Ceau�escu per�r�l k�sz�lt k�psorokra, tudhatn�k, hogy nem �rdemes t�lon-t�l engedelmesen beles�t�lni ilyen �gyekbe. Az ut�bbi perben el�t�lt konduk�tor-h�zasp�rra sz�les e vil�gon mindenki �gy gondol, mint b�n�s zsarnokokra, akinek tetteik�rt felelni�k kellett. M�gis, ahogy ez t�rt�nt, az az elj�r�s senkiben sem keltette a jogoss�g, igazs�goss�g eml�k�t. Megrendelt v�d �s per volt ez. Dikt�lta a politikai vezet�s, de az �gy�sz sem volt csup�n �r�de�k volt, hanem cinkoss� v�lt szakember. Nem volt �rtatlan a nagy konduk�tor �s feles�ge, de nem is kellett �rtatlanok el�t�l�se ahhoz, hogy az �gy�sz �s b�r� k�nny�nek bizonyuljon a k�zv�lem�ny sz�m�ra. Ebb�l nem az a tanuls�g, hogy nem lehet meggyan�s�tani egy volt minisztereln�k�t, de ezt lehet�leg nyilv�nval�an a politikai hatalom akarata ellen�re kell tenni a v�dhat�s�gnak, nem egy megtorl�si hull�mba belesimultan kart karba �ltve a v�grehajt� hatalommal. Sajnos a magyar jogt�rt�net hemzseg az ilyen elj�r�sokt�l. Ma m�r nem csak a magyar k�zv�lem�ny baloldala, hanem a t�bbs�ge, �s nem csak a magyar sajt�, hanem az eur�pai is �gy gondol az �gy�szeinkre, mint akik megrendel�sre gyan�ba kevernek b�rkit �s b�rmivel. Ez a jogbiztons�g v�ge. "Megrendelt perek = megrend�lt rend" hirdette t�m�ren, a t�ntet�s egyik molin�ja. A sz�veg az �gy�szeknek sz�lt, az�rt, hogy vegy�k m�r �szre; tarthatatlan a Gyurcs�ny Ferenc elleni elj�r�s �ppen �gy, ahogy tarthatatlan a D�vid Iboly��k elleni elj�r�s, vagy a nemzetbiztons�gi hivatal egykori vezet�i elleni hajsza is. Mik�zben l�that�lag magukat nem k�m�lve szolg�lnak ki politikusokat, addig nem csak felsz�molj�k az orsz�gban a jogrendet, nem csak lej�ratj�k �nmagukat �s hivatalukat is, de t�v�tra viszik megrendel�iket is. Akik - ha a maguk m�dj�n is -, de b�znak az �gy�szek szak�rtelm�ben.   Don�th Ferenc orvos /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=478570		2011.10.07. 21:50
HAMIS REM�NYEK Et, �rta Fazekas Gy�rgy hug�nak a v�ci fogh�zb�l 1959. augusztus 2-�n:"Te vagy az �n csod�latos Antigon�m".

http://hvg.hu/velemeny/20110805_bibo_tgm	Tam�s G�sp�r Mikl�s	2011.08.21. 00:24
TGM: A f�lre�rtett Bib� Istv�n 2011. augusztus 08., h�tf�, 06:08 • Utols� friss�t�s: 2011. augusztus 08., h�tf�, 08:42 Szerz�: Tam�s G�sp�r Mikl�s C�mk�k: Tam�s G�sp�r Mikl�s; Bib� Istv�n; TGM; Bib�-centen�rium; Kinyomtatom • Elk�ld�m •Hozz�sz�l�sok (#10)   Bib� Istv�nt nem az�rt �rtik f�lre, mert a k�sei �rtelmez�k nem el�g kifinomultak, okosak, alaposak. A t�rt�nelmi l�t�sz�g nehezen rekonstru�lhat�, annyira megv�ltozott a perspekt�v�nk. Tam�s G�sp�r Mikl�s �r�sa. M�rn�ki �ll�sok - Jobline.hu Hirdet�s Don�th Ferenc �gy foglalta �ssze Bib� Istv�n �letmunk�j�nak tanuls�gait: „A demokratikus �talakul�s k�rd�se [1945-ben �s 1956-ban] az volt: elindulhat-e olyan fejl�d�s, amely t�lmutat a »tiszta demokr�cia« j�t�kszab�lyait megtart� parlamentarizmuson is, mert az csak n�pk�pviselet, �s nem n�puralom?”. Ezt a „fejl�d�st” 1945-ben a nemzeti bizotts�gok �s f�ldoszt� bizotts�gok, 1956-ban a munk�stan�csok testes�tett�k meg, a k�zvetlen demokr�cia int�zm�nyei. Ezeket akarta 1945 �s 1956 szelleme a t�bbp�rtrendszerrel �s a „megszor�tott” parlamentarizmussal kombin�lni. Hogy ez a kombin�ci� lehets�ges-e, nem tudjuk. Ezeket a pr�b�lkoz�sokat k�tszer is leverte a diktat�ra. A vesztesek vil�gszeml�let�r�l sz�lunk itt. De ha eln�zz�k a gy�ztesek hossz� n�vsor�t – K�d�r J�nost�l Orb�n Viktorig –, tal�n nem �rthetetlen, hogy a vesztesek is n�mi �rdekl�d�st �bresztenek a demokratikus k�zv�lem�nyben, ha ugyan l�tezik m�g ilyesmi. Bib� Istv�nt nem az�rt �rtik f�lre, mert a k�sei �rtelmez�k nem el�g kifinomultak, okosak, alaposak. A t�rt�nelmi l�t�sz�g nehezen rekonstru�lhat�, annyira megv�ltozott a perspekt�v�nk. De ez se mag�t�l. Ha eltekint�nk t�le, hogy – mint sok nagy embert – Bib� Istv�nt is haszn�lt�k �nigazol�sra �s k�l�nf�le politikai elk�pzel�sek igazol�s�ra, f�lment�sre �s elmarasztal�sra, akkor is szembet�n�, hogy a terjedelmes �s a hazai viszonyok k�z�tt meglep�en magas szaktudom�nyi sz�nvonal� irodalom (�rtelmez�si korpusz) nem osztja, ink�bb tapintatosan kiker�li, s ha m�gse lehet hallgatni r�la, egyszer�en ill�zi�nak tartja Bib� Istv�n v�lem�ny�t az 1945 ut�ni korszakr�l. (Vannak fontos kiv�telek.) 1945-�t a mester forradalomnak �s f�lszabadul�snak tartotta. Amikor a rendszerv�lt�s k�rny�k�n azt �rtam, hogy „a demokratikus ellenz�k bib�i korszaka v�get �rt”, akkor arra utaltam, hogy az 1945 �s 1948 k�z�tti korszak, illetve 1956 ideol�gi�j�t elvetett�k, hiszen elfogadtuk a piaci kapitalizmust �s a korl�tozatlan pluralizmust; ez Bib� szellem�nek megtagad�

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=461966		2011.08.20. 12:54
S�lyom L�szl� alt�bornagy �s kiv�gzett pert�rsainak �vfordul�j�ra eml�keztettem. "A koncepci�s perek id�szak�nak paradoxona: a m�r b�rt�nben �l� ember felszabadultabbnak �rzi mag�t, mint a m�g szabadl�bon l�v�. Boz�ky �va eml�kezett �gy, hogy 1951 febru�rj�ban, amikor f�rj�t m�r elvitt�k, bar�tainak j� r�sz�t lefogt�k, �t k�vett�k az utc�n, olyan nyomaszt�an �rezte mag�t, hogy amikor �t is bevitt�k a Gyorskocsi utc�ba, felszabadultabb lett. Pedig, mivel akkor m�r sz�leit is elt�ntett�k, a m�g csecsem� gyermeke is a sors�ra maradt. E t�rsadalmi l�lektani hat�r �tl�p�se vezet a diktat�r�b�l a terrorba. A S�lyom-per eredeti iratai nem maradtak fenn. A k�mked�s, a demokratikus �llamrend megd�nt�s�re sz�tt �ll�t�lagos �sszeesk�v�s bizony�t�ka csak a k�nyszer hat�sa alatt tett terhel� vallom�s volt. S�lyom a v�d szerint k�mkedett Jugoszl�via, valamint Franciaorsz�g jav�ra. A nyomoz�sr�l Berkesi Andr�s k�s�bb azt vallotta: "A S�lyom �gyre d�nt� volt Somogyi vallom�sa, melyet Tihanyi vett fel. Az egyes kihallgat�k csak kivonatokat kaptak bel�le, amit nem kellett ismertetni a t�bbiekkel. Azok a kihallgat�k, akik az �gy h�tter�t nem ismert�k, l�nyeg�ben semmit sem csin�lhattak. Vagy elhitt�k, hogy �sszeesk�v�s van, vagy nem, de csin�lt�k, mert kellett. L�nyeg�ben csak abban a kihallgat�ban mer�lt fel k�ts�g, aki operat�v �rz�kkel rendelkezett. A vezet�k hivatkoztak arra, hogy itt �sszeesk�v�s van, vallom�sok sz�lettek..." A diktat�ra pereire nem jellemz�k a "nagy jogi csat�k" ism�rvei: nem voltak ezekben a perekben jogelm�leti alapvet�sek, nemzetk�zi jogi szerz�d�sek logik�j�nak k�vet�se, a t�rsadalom jogtudatoss�g�nak szolg�lat�ba �ll�that� �rvek, hivatkoz�sok m�s jogi k�vetkeztet�sekre, t�rt�nelmi esem�nyekre. A koncepci�s perek n�v�tlanok, a v�d, a v�delem, �s b�r�i indokl�s vonatkoz�s�ban egyar�nt. Mit lenne �rdemes megid�zni a Rajk-, a Mindszenty-, a K�d�r-perb�l? J�vor Iv�n hadb�r� ezredes vezette a t�rgyal�st. Az �t�leteket el�re megkapta: S�lyom, Illy, Beleznay, R�vay, Somogyi, Mer�nyi �s L�rincz �gy�ben v�grehajtand� hal�los �t�letet kellett hozni. A k�s�bbi honv�delmi miniszter, R�v�sz G�za szerint maga a t�rgyal�s 3-5 percig tartott. � az egyik �ln�k volt. A hal�los �t�letet 1950. augusztus 19-�n hajnalban hajtott�k v�gre a Margit k�r�ti b�rt�n udvar�n. "1950. m�jus 20-�n �jjel lak�sunkr�l (II. Eszter u. 2..) f�rjemet elvitt�k. Majd kev�ssel az � elvitele ut�n engem a k�t kisgyermekemmel M�t�szalk�ra vittek. Onnan j�lius 15-�n engem ide, Kistarcs�ra hoztak, a fogda�p�let mag�ncell�j�ba. 1950. augusztus 5-�n az �VH k�zpontj�b�l megl�togatott egy �rnagy �r, aki f�rjemt�l p�r sor �r�st hozott sz�momra. Azt mondta, hogy am�g f�rjem �gy�t kivizsg�lj�k, �n itt "v�d��rizetben kell maradjak, ez most befejez�dik, �s �n augusztus v�g�n szabadl�bra ker�l�k. Tov�bb� k�z�lte, hogy ellenem v�demel�s, elj�r�s nincsen. Az�ta velem semmit sem k�z�ltek. Huszonhetedik h�napja gyermekeim hol- �s hogyl�t�r�l semmit sem tudok, s mivel az �rintkez�st nem vehettem fel, rendk�v�l rossz ideg�llapotban v�rom napr�l-napra, hogy megtudjam f�rjem letart�ztat�s�nak ok�t, s gyermekeim �s sz�leim hol- �s hogyl�t�t. Kistarcsa (1952.okt�ber11.)" Tanuls�gos �vfordul�. Ha lesz Gyurcs�ny-, Szilv�sy-, stb. per, az is a Rajk-per k�penyeg�b�l fog kikelni. Aki a perb�l akarja kih�mozni az igazs�got, az j�csk�n lek�ste a tiszt�nl�t�s lehet�s�g�t. M�r most milli�knak kellene tudniuk, hogy a tervbe vett jogi processzus, t�zmilli� magyar �llampolg�r k�z�rzet�t ford�tja vissz�j�ra. M�r most tudniuk kellene honfit�rsaknak a feln�tt kor minden koroszt�ly�ban, hogy az az ember, aki el�t�lteti Gyurcs�ny Ferencet, Sukor�, vagy �llamad�ss�g, vagy m�s �r�gy kapcs�n, az ugyanolyan m�don szeml�l b�rki m�st is, mint el�dj�t. Egyetlen k�rd�st fogalmaz meg mag�ban, ak�r p�rtt�rsra n�z, ak�r ellenf�lre, "� vagy �N?". Javaslom a fideszes politikusoknak, hogy csal�d�sukat enyh�tend�, sz�njanak id�t a "S�t�ts�g d�lben" c�m� reg�ny elolvas�s�ra �s meg�rt�s�re. Vajon sz�ks�ge van-e p�rtjuknak Gyurcs�ny-, Szilv�sy,- stb. perekre? Kinek a szeker�t tolja az a korm�ny, amely ellehetetlen�ti a v�laszt�si versenyt�rsat, mik�zben a kabinet, p�rtja �s �nmaga n�pszer�tlenn� �s diktat�rikuss� v�lik? A koncepci�s perekkel egyed�l a terrorral handaband�z� sz�ls�s�gnek nyithatja sz�lesre a parlament kapuj�t. E perek maguk az az �t, mely a diktat�r�b�l a terrorba vezet."

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=912527		2011.08.01. 19:51

http://www.168ora.hu/itthon/holnap-nagy-antifasiszta-megemlekezest-tartanak-79733.html		2011.08.01. 19:49
S�gv�ri Endre napja:.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=454389	Don�th Ferenc	2011.08.01. 19:43
S�gv�ri Endre eml�ke el�tt   2011. j�lius 27., 06:06 Sokan belehaltak egykor a csend�r�k k�nz�s�ba, mint p�ld�ul R�zsa Ferenc, R�zi K�roly is. Szadizmus�r�l volt h�res Wayand Tibor, majd Hain P�ter, valamint a Juh�sz Istv�n f�le csend�rcsapat, az alagi, a csillaghegyi, a sv�bhegyi, a Vigy�z� Ferenc utcai, a R�kk Szil�rd utcai, a Margit k�r�ti fogh�z �s az Andr�ssy laktanya nyomoz�i. 1944. j�lius 27-re, befejez�d�tt sok sz�zezer gyermek, �regember, �s asszony csend�rs�gi �sszegy�jt�se, kirabl�sa, �heztet�se, �s a megsemmis�t�se is. Ezekre a gyilkoss�gokra az akkori jogszolg�ltat�snak alig volt szava. Elv�tett esetek feh�r holl�ja volt a d�lvid�ki v�rengz�s �gy�ben hozott �t�let. A hideg napok kir�v� kegyetlens�ggel v�grehajtott t�meggyilkoss�g�nak kiz�r�lag a magyar kir�lyi �llami szervezetek voltak az elk�vet�i. Nem volt n�met megsz�ll�s, nem volt GESTAPO. M�g az alkotm�ny preambuluma szerint sem k�ls� er�k ir�ny�tott�k ekkor m�g az orsz�got. Bajcsy- Zsilinszky Endre sz�monk�r�sei k�nyszer�ttett�k a "kileng�sek" vizsg�lat�ra Horthyt, �s a hivatalt. A b�r�s�g �t�lhetett, a gyilkosok a n�cikhoz sz�khettek. Ezen el�zm�nyeket k�vet�en 1944 j�lius�ban S�gv�ri Endre jog�szdoktor nem k�rt a l�tszat igazs�gszolg�ltat�sb�l. Az �r�k erk�lcs�t k�pviselte, fegyverrel harcolva halt h�si hal�lt. P�ld�t mutatott, ahogy Bajcsy Zsilinszky Endre is ezt tette. Eml�k�t sokan s�rozt�k be, �gy is, �gy is. A jog�szi elit ebben mindig szolg�latk�sz volt. A kilencvenes �vek elej�t�l kezdve h�bor�s b�n�s�k �gy�ben �ltal�noss� v�lt egy rendk�v�li elj�r�si m�d; a fel�lvizsg�lat, ami a jogorvoslat m�faj�ban �ltal�ban alig j�rhat� �t, mert kiz�r�lag a b�r�i m�hiba b�r�s�gi elismertet�se. De a h�bor�s b�n�s�k vonatkoz�s�ban, ez v�lt a felment�s t�meges m�dj�v�. Az LB eur�pai csatlakoz�s dac�ra nem tartotta kir�v�nak a h�bor�s b�n�s�k ir�nti szimp�ti�it. �ppens�ggel j�zan �sszel senki sem gondolhatta komolyan, hogy 50 �v m�lt�n az elj�r�sokat meg lehet ism�telni. Pedig a fel�lvizsg�lati elj�r�s minden egyes �gyet erre utas�tott. A f�b�r�s�g �nkritik�j�ban oly lend�letes volt, hogy a t�meges alkalmaz�s ellen�re e m�faj elj�r�si szab�lyait nem �rta le. T�ny, hogy az LB j�volt�b�l 2006-ban (az orsz�ggy�l�si v�laszt�sok el�tt) az "�rtatlann� nyilv�n�tottak k�re" b�v�lt egy szadista ver�leg�nnyel is, �s ez �r�gyet adott S�gv�ri eml�k�nek �s p�ldaad�s�nak a becsm�rl�s�re, az eml�kt�bl�j�nak ism�telt sz�tver�s�re. Az �gy�szs�g, a b�r�s�g, �s a h�h�rok lesz�rmazottai az id� m�lt�ra j�tszottak �s elj�r�sok sz�zaival tiport�k a milli�nyi s�rtett; �rtsd elpuszt�tott polg�rok, ellen�ll�k, katon�k, bes�gottak kegyeleti jog�t. A b�r�i simliss�g az id� m�l�s�ra �p�lt. Simliss�g alatt azt a magatart�st �rtem, hogy a val�tlans�got gy�vas�gb�l, �n- �s csoport�rdekb�l k�pviselt�k. Tisztes hivataluk k�telezn� �ket a b�ntet� jog nevel� c�lzat�nak teljes�t�s�re. A h�bor�s b�n�k �ld�z�s�n�l k�l�n�sen hangs�lyos a t�rsadalom nevel�s�t felv�llalniuk. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatta, hogy 2006-ig az LB nem ismerte el h�bor�s h�h�rok t�meges felment�si elj�r�saiban a t�l�l� s�rtettek (a meggyilkoltak t�red�ke) betekint�si jog�t. 2006-ban, a Parlament �s a Korm�ny a s�rtettek jogait az �ldozatv�delmi t�rv�nnyel tette v�dett�. 2007. j�lius 9-�n a csend�rlaktany�ban megk�nzott Pint�r Mariann az �ldozatok jogainak b�r�s�gi eltipr�s�val szemben fordult - jobb h�j�n als�bbrend� - a F�v�rosi B�r�s�ghoz. A t�rgyal�son az LB k�pvisel�je �ntudatosan lesz�gezte, hogy magyar b�r�s�g nem fog bocs�natot k�rni a s�rtettekt�l. A b�r�s�gi szeml�let�re mi sem jellemz�bb enn�l. A F�v�rosi B�r�s�g az �ldozatok emberi jogainak v�delm�ben nem k�v�nt az LB fel�lvizsg�lati �gyeibe beavatkozni. A pap�rforma �rv�nyes�l�s�vel mindenki szeg�nyebb lett, aki �lete sor�n b�ncselekm�ny �ldozat�v� v�lhat, mert egy �t�lettel t�bb szentes�tette a s�rtetti jogok semmibev�tel�t. Ma az emberi m�lt�s�g k�r�be tartoz� s�rtetti jogoknak nem, hogy kiemelt tekint�lye, de �tlagos s�lya sincs. Minap Varga B�la b�r� a F�v�rosi B�r�s�gon �t�lte �rtatlannak K�p�r� S�ndort is. Azt, akit m�g a Horthy-rezsim b�r�ja is t�z �vvel b�ntetett, azzal az indokkal mentette fel, hogy nem volt tudom�sa mit is csin�lnak beosztottjai. T�nyleg mit is kezdhetett volna a t�rsadalom nevel�s�nek c�lj�val abban a t�rgyal�teremben, ahol �t�let�t �ljenz�s fogadta? Gondolhatta azt is: szeg�ny k�z�ns�g milyen csal�dott lenne, ha �t�let�vel megism�tli hatvan �vvel kor�bbi koll�g�j�t? Mennyivel k�nnyebb helyzetben lehetett az a koll�ga, neki nem tett�k fel a nev�t az internetre, �s nem t�zt�k ki a koll�g�i nev�t 2006-ban a Kossuth t�ren! �s kinek is hi�nyzik ma a 97 �ves aggasty�n elmarasztal�sa? Kapja meg a hallgat�s�g azt, amit v�r, �s �gyban p�rn�k k�zt �rje K�p�r�t is a v�gzete." T�ny, hogy a balh�sok az elmarasztal� �t�letet rajta Varga B�l�n vert�k volna el. �gy azonban Varga B�l�nak senki se hiszi el az �t�let�t, m�g a meg�ljenz�k se. �k azok, akik m�shol a "megy a vonat Auschwitzba" jelsz�t skand�lj�k. Nekik az tetszik, hogy ha gyilkolni lesz kedv�k, azt - rem�nyeik szerint - sz�monk�r�s n�lk�l megtehess�k. De neki illen�k tudnia, hogy �t�lete a magyar �llam v�lem�nyform�l�sa, pont a m�g v�rtelen kez�, de gyilkoss�gok�rt rajong�k megf�kez�s�re szolg�l. Az �ldozatok lesz�rmazottjain�l pedig, ha nem is mindenkin�l, de egyesekn�l a traumatikus eml�kek nem halv�nyulnak el, s�t sz�mad�s h�j�n id�vel m�g jobban megkeser�theti az �let�ket az aggodalom. Mi rosszat tettek J�nyi Guszt�v, Hindy Iv�n, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Krist�f L�szl�, K�p�r� S�ndor stb. felment�s�vel a b�r�k? Az ENSZ, a nemzetk�zi jogi szerz�d�seink (Genfi Egyezm�nyek, a New York-i Egyezm�ny, az Emberi jogok �s az alapvet� szabads�gjogok v�delm�r�l sz�l� Egyezm�ny, a Polg�ri �s politikai jogok Egyezs�gokm�nya), a n�rnbergi alapelvek �s nem utols� sorban a magyar bels� jog �ltal tiltott cselekm�nyeket b�ntetlen�l hagyt�k. B�r�ink �gy tettek, mintha nem l�tn�nak okot, hogy h�bor�s, emberis�g ellenes b�ncselekm�nyekr�l besz�ljenek. Ennek jelent�s�ge nem a m�ltban van, hanem a j�v�ben. Polg�rh�bor� �s h�bor� eset�n a fegyvertelen �s v�dtelen lakoss�g k�njainak megel�z�se a mi (az �k) gener�ci�j�nak feladata is. Meg kell tudnunk mutatni, hogy rendszert�l, �s korm�nyokt�l f�ggetlen�l a kegyetlenked�ket mindenki el�t�li, �s e megtorl�s fenyeget�se nem �v�l el. Ha ebben nem konzekvens jobb �s baloldal, magyar, szlov�k, szerb, rom�n, �s nem tessz�k k�zismertt� az emberis�gellenes �s h�bor�s b�ncselekm�nyeket, akkor ennek h�tr�ny�t a soron k�vetkez� fegyveres konfliktus polg�ri lakoss�ga fogja megs�nyleni itthon is. Ha a vezet� b�r�s�gok szemben�zn�nek eddigi magatart�sukkal, �s v�llaln�k felel�ss�g�ket a j�v� gener�ci�k nevel�s�ben, akkor l�thatn�k, mire is szolg�lna S�gv�ri Endre szobra az Legfels�bb B�r�s�g aul�j�ban. Eml�keztetn� a jog�szt, hogy nem csak spekulat�v k�pess�gre, �s gyakorlatra, hanem civil kur�zsira is sz�ks�ge van a t�rsadalom szolg�lat�ban. Figyelmeztetn� a b�r�t j�vet �s menet arra, hogy bet�ltse a jog alapvet� c�lj�t, �s megel�zze a t�meges puszt�t�st nevel�ssel.   Don�th Ferenc orvos / MTI

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=439817	dr. Don�th Ferenc	2011.06.18. 23:56
"Eretnekek napja" N�pszava 2011.06.18. Sz�psz�   �gy sz�lt az 50-es �vek b�rt�nrigmusa a foglyok csal�djaiban: "A v�ltoz�s itt csak alaki, mindig kell a b�rt�nbe valaki." 53 �ve, hogy a Nagy- Losonczy per befejez�d�tt. Eredm�nyek�nt, Losonczy G�za miniszter a b�rt�nben �let�t vesztette, majd kiv�gezt�k Nagy Imre minisztereln�k�t, Mal�ter P�l minisztert, Gimes Mikl�s �js�g�r�t �s Szil�gyi J�zsef rend�rparancsnokot.     Nev�k eml�t�se az �rt� hallgat� sz�m�ra a koholm�ny alapj�n megfogalmazott v�dat, a kik�nyszer�ttet vallom�st, a marionett igazs�gszolg�ltat�st jelenti. 1989. j�nius 16-�n �jratemet�s�kkel sz�llt s�rba a K�d�r-korszak. J� lenne, ha tudn�nk, hogy mi vezetett 1958. j�nius 16-�hoz, hogy levonhassuk mai k�z�let�nkre vonatkoz� tanuls�gokat!   Kik rendelt�k meg a pert? (A v�lasz tanuls�gos lehetne Orb�n Viktor sz�m�ra, hogyan is f�gg a legf�bb d�nt�shoz� a saj�tj�nak v�lt embereit�l.) A b�ntet� elj�r�s f�felel�se K�d�r J�nos volt. M�gis tudni illen�k, hogyan lett azz�! A b�n�gyi vizsg�lat els� �v�ben Hruscsov hozta a d�nt�seket, �s k�nyszer�tette ki az �gyet. 1957 v�g�ig, am�g, szovjet �rdek k�t�d�tt a Nagy- Losonczy perhez, addig a felel�ss�gre von�s mag�t K�d�r J�nost is fenyegette. Hruscsov ideiglenes eszk�zt l�tott csup�n benne, de m�g fenyeget�bbek voltak r� n�zve a szt�linist�k. Hruscsov el��t�lettel kezelte a b�rt�nb�l kiszabadult elvt�rsait, a szt�linist�k ellens�get l�ttak benne. Moszkv�ban a 1957. j�nius�ban Molotov, Malenkov, Vorosilov, Kaganovics Hruscsov lev�lt�s�nak k�rd�s�t ny�ltan felvetett�k. Ennek a puccsk�s�rletnek az volt a c�lja, hogy Szt�lint �s garnit�r�j�t rehabilit�lj�k, a XX. kongresszust fel�lvizsg�lj�k. Csup�n Zsukovon m�lt hogy nem ez t�rt�nt. Ez a fordulat K�d�rt b�rt�nbe juttathatta volna az 1951-es pert�rsai - Haraszti S�ndor, Losonczy G�za, Don�th Ferenc -, illetve Nagy Imre mell�. Ezen a fordulaton idehaza mindazok a m�g akt�v �VH-sok is ser�nykedtek, akik k�z�l h�rman is, �ppen K�d�r J�nost is vallatt�k h�t �vvel a Nagy-�gy el�tt. K�z�j�k tartozott Rajnai S�ndor is a Nagy Imre-�gy gazd�ja. Rajnai�knak nem csak a m�r b�rt�nre �t�lt �VH-s koll�g�ik sorsa f�jt, a saj�t j�v�j�k bizonytalans�ga is arra sarkalta �ket, hogy bebizony�ts�k: K�d�r is �rul�. A K�d�r-sz�l �gy�t arra a k�zismert t�nyre alapozhatt�k, hogy K�d�r J�nos a forradalom els� fel�ben, november elsej�vel bez�r�lag, olyan sorsd�nt� d�nt�sekben vett r�szt, mint a Vars�i Szerz�d�s felmond�sa, a semlegess�g kinyilv�n�t�sa. A v�d, a szovjet s�relemnek megfelel�en, a Nagy-korm�ny e k�t 1956 november 1-i d�nt�s�t tette a k�z�ppontba. M�gsem ker�lt K�d�r ism�t b�rt�nbe. Egyr�szt az�rt, mert ekkor m�g Hruscsovot sem tudt�k megbuktatni. M�sr�szt a vil�gban egy �v alatt annyi esem�ny t�rt�nt, hogy Nagy Imre hal�l�hoz m�r nem ragaszkodtak Moszkv�ban. Hruscsov elleni �sszeesk�v�s buk�s�val, �s Losonczy G�za vizsg�lat k�zbeni hal�l�val, mely a "K-csoportot" potenci�lisan K�d�r kez�be adta, az � fenyegetetts�ge megsz�nt. Ekkor 1957 kar�csony�n sz�llt r� az egykori elv- �s pert�rsak �t�let�nek t�rt�nelmi felel�ss�ge. Ma �gy t�nik, hogy ett�l kezdve, az�rt �ll�tott�k le a febru�rban megkezdett b�r�s�gi elj�r�st, az�rt halasztott�k az �gyet j�niusra, az�rt cser�ltek b�r�t, hogy moszkvai direkt�v�k n�lk�l t�ncoltathass�k meg foglyaikat. Mif�le jegyek jellemezt�k az �gyet? (Tanuls�gos ismeret lehet, azoknak, akik szeretn�k id�ben �szrevenni, mikor v�lnak a hatalom b�bj�v�, v�grehajt�k�nt, t�megk�nt, vagy �ldozatk�nt.) El�sz�r is a titkol�z�s, melynek m�rt�k�re jellemz� volt, hogy a F� utcai b�rt�nben deszkafalakkal folyos�kat �s r�szleget k�l�n�tettek el, hogy a mag�nz�rk�ban tartott foglyokat ne l�thassa senki, vel�k csak a (K) k�l�nleges csoport illet�kesei tal�lkozhattak, a kihallgat�sok anyag�r�l, csup�n p�r ember, Rajnai S�ndor, Biszku B�la bel�gyminiszter, az orosz tan�csad�k alkothattak k�pet. K�d�r el�tt is titok lehetett, a vizsg�lat ellene foly� r�szlete �s a szovjetek r� vonatkoz� instrukci�i. A p�rt vezet� szervei is csak annyit tudhattak hallom�sb�l, amennyit K�d�r k�z�lt vel�k. Azok, akik n�la is jobban voltak �rtes�lve, nem k�z�sk�dtek inform�ci�ik ter�n senkivel. A titkol�z�st k�rte sz�mon Szil�gyi J�zsef perbesz�d�ben: "A per k�r�lm�nyei bizony�tj�k, hogy a jelen korm�ny tart att�l az igazs�gt�l, amit mi itt elmondunk. Hogy mi mit �s mi�rt csin�ltunk, arra k�v�ncsi az eg�sz magyar n�p, �s a nemzetk�zi k�zv�lem�ny. Ha a korm�nynak igaza lenne, a legnagyobb nyilv�noss�g el�tt kellene az �gy�nket t�rgyalnia." 1989-ben az �gy�szs�g t�rv�nyess�gi �v�sa is a nyilv�noss�got k�rte sz�mon: "Az elj�r�s b�r�i szakasz�ban s�r�lt a nyilv�noss�g �s a k�zvetlens�g elve." M�sodszor az �gy karakter�t az adta, hogy a b�nperre a politikai �rdekek d�nt� befoly�st gyakoroltak. A szovjet �s a magyar p�rtvezet�s a Nagy-csoport tagjainak kezdetben egy�ttm�k�d�st, �s funkci�kat, majd b�ntetlens�get �g�rt. (Ennek nem csak nemzetk�zi,- hanem b�ntet�jogi relevanci�ja is volt. Hivatkozott is 1989-es �v�s�ban erre a legf�bb �gy�sz, mint b�ntethet�s�get kiz�r� okra.) 1957 elej�t�l kezdve tucatszor foglalkozott az elj�r�ssal �s a kiszaband� b�ntet�sekkel a szovjet, a magyar, stb. p�rtvezet�s. Az �gy mind az ENSZ, mind a kommunista p�rtok moszkvai tan�cskoz�s�val h�napokat halaszt�dott. T�ny, hogy hal�los �s egy�b �t�letekre form�ltak ig�nyt a politikusok, �s t�ny amit Szil�gyi J�zsef mondott az utols� sz� jog�n: "A jelenlegi rezsim r�sz�r�l m�rhetetlen �nleplez�s az, hogy Nagy Imr�t �s t�rsait �ltetik a v�dlottak padj�ra. Ez nem azt bizony�tja, hogy ez a rezsim a r�kosizmus ellen lenne. Mi nem megd�nteni akartuk a N�pk�zt�rsas�got, hanem R�kosi�kt�l akartuk megv�deni.". Nagy Imr��k pere, magas rang� politikusok ellen folyt. A v�dlottak k�zismerts�ge a v�d eszk�ze volt. Nem b�nmegel�z�si, hanem k�z�leti c�lzattal. Nem azon �llt a per t�rsadalmi hat�sa, hogy elhiszik-e az emberek a v�dlottak b�n�ss�g�t, hanem azon, hogy azok is, akik ebben nem hisznek, szembes�ljenek az �llam erej�vel. Rettenjenek meg att�l. A perr�l film k�sz�lt. B�r�, �gy�sz, v�d� �s v�dlott szerepeltet�se c�lzata egyk�nt az �llam hatalm�t hirdette. Szil�gyi J�zsefet nem tudt�k belesim�tani a k�v�nt �zenetbe, ez�rt �gy�t elk�l�n�tett�k, kor�bban v�gezt�k ki, perdokumentumait is k�l�n �rizt�k, melyeket csup�n a rendszerv�lt�s ut�n majd k�t �vtizeddel tal�ltak meg az �llambiztons�g pap�rjai k�z�tt. Vajon mi k�ze volt az 1958-ban kiv�gzettnek a 60-as, 70-es, 80-as, 90-es �vek �llambiztons�g�hoz, ha nem az, hogy b�r�s�gi szerepl�s�nek eml�k�t�l is �vni kellett az �llam biztons�g�t? Harmadj�ra az jellemezte az elj�r�st, hogy az igazs�gszolg�ltat�s szem�lyi �talak�t�sa �s a jogszab�lyok v�ltoztat�sa el�zte meg. Ez az �gyek t�meg�n�l tette lehet�v�, hogy koncepci�s perr� v�ljanak. A korm�ny/p�rt/ vezet�s nem b�zott a megl�v� b�r�kban �s �gy�szekben ez�rt f�l �v alatt t�bb mint k�tsz�z b�r�t, �gy�szt bocs�tottak el. Dr. Domokos J�zsef 1953-ig legf�bb �gy�sz volt, az 56-os megtorl�s idej�n legfels�bb b�r�s�g eln�ke. Rajta k�v�l Nezv�l Ferenc miniszter volt a szem�lyzeti �gyek v�grehajt�ja. Szavai szerint: "Sorba �ll�tottam az �gy�szeket meg a b�r�kat, hogy ki akarja v�llalni a stat�riumot.... Akkor holnap reggel j�tt�k, hozz�tok a r�gi ruh�tok, �s el vagytok boc Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk