K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Kanadai Magyar Hirlap 2013.06.25. V�rtan�k ter�n tartott demonstr�ci�r�l		2013.06.28. 00:11
Veres D�vid: Az Orb�n rendszer visszaparancsolja a magyarokat a diktat�r�ba 2013 j�nius 27 2:59 de.14 comments Veres D�vid, a Nagy Imre T�rsas�g budapesti szervezet�nek aktivist�ja volt az egyik sz�nok a “Gy�va n�pnek nincs haz�ja” c. t�ntet�sen, melyr�l j�nius 26-�n besz�moltunk. Az al�bbiakban r�szleteket k�zl�nk D�vid hat�sos besz�d�b�l. Veres D�vid (Fot�:  Polg�r L�szl� Vince) “Nagy Imre alakja itt �ll, f�l�ton a diktat�r�b�l a demokr�ci�ba vezet� h�don, parlamentre vetett tekintet�vel egy�rtelm�en kijel�lve azt az utat, ami mellett az 56-os forradalm�rok elk�telezt�k magukat, s amin 1989 ut�n 2010-ig haladt a t�rsadalom”–mondta Veres D�vid, utalva a V�rtan�k ter�n l�v� Nagy Imre eml�km�re. “Sajnos 24 �vvel a rendszerv�lt�s ut�n azt kell meg�ln�nk, hogy demokr�ci�nk jelk�peit egy pocakos minidikt�tor, kult�rkampfja keret�ben folyamatosan meggyal�zza. J�zsef Attila n�zheti, ahogy �szik el a feje f�l�tt a dinnyeh�j, a n�ci birodalom ellens�g�nek – Rooseveltnek – �s K�rolyi Mih�lynak a nev�t v�r�s fest�kkel �th�zz�k, s tal�n Nagy Imre is erre a sorsra jut. Mert a hatalom mindent megtesz az�rt hogy felpof�tlankodjon erre a h�dra �s hogy h�sos ujj�val visszaparancsolhasson minket az Eur�pai Uni�b�l a diktat�r�ba”–tette hozz�. A sz�nok utalt arra is, hogy b�r Nagy Imre a demokr�ci�ra val� t�rekv�s �s a szoci�lis igazs�goss�g szimb�luma, az Orb�n rendszer eg�szen m�s jelk�pekhez fordul. “Magyarorsz�g f�l szemben�zni saj�t t�rt�nelm�vel, igyekszik azt Ny�r�be, Turulba, „Barackf�ba”, csomagolni, �s elfeledtetni, hogy milyen szennyet hagyott maga ut�n az els� Orb�n korm�ny. Azt hiszik elfeledt�k: Tokaj-hegyalj�t, a Grippen �gyet, a Simicska-Nyerges birodalom cs�r�j�t: a Happy End Kft-t, a Quality Investet, �s a t�bbi �llami megrendel�sb�l �l� c�get?”–utalt D�vid az els� Orb�n korm�ny korrupci�s �gyeire. A jelenlegi kurzusr�l pedig elmondta, hogy a fels�oktat�s hal�lt�nc�t j�rja, az �ltal�nos iskol�kban pedig a szegreg�ci� teszi lehetetlenn� sok-sok gyerek sz�m�ra, hogy egyenl� felt�telek mellett tanulhasson. “N�zz�k v�gig mit tett a ‘zemberek v�delm�ben, a mag�t „nemzeti ad�cs�kkent�s korm�ny�nak” titul�l� Fidesz! Bevezette az igazs�gtalan egykulcsos j�vedelem ad�t, �s k�zel 40 �j ad�nemet. Ez az MSZP sz�m�t�sa szerint 2774 milli�rdos megszor�t�st eredm�nyez. Ami a csecsem�kt�l, az aggasty�nokig fejenk�nt 277400 forintos ad�teher n�veked�st jelent. Vajon ebb�l is stadionok �s Horthy szobrok l�tes�lnek?”–mondta Veres D�vid. “Hiszem, hogy Magyarorsz�got t�bbs�g�ben olyan emberek lakj�k, akiket felh�bor�t a rasszizmus �s a nacionalizmus t�rh�d�t�sa, s akik k�pesek szem�lyes s�relmeiket f�lret�ve, b�tran egy�ttm�k�dni a IV. Magyar K�zt�rsas�g l�trehoz�s�ban!”–z�rta besz�d�t.

http://www.hirhatar.hu/hir/gyava-nepnek-nincs-hazaja		2013.06.26. 00:12
http://www.hirhatar.hu/hir/gyava-nepnek-nincs-hazaja

http://www.youtube.com/watch?v=k2m9spNb6Bw&feature=youtu.be		2013.06.23. 21:15
http://www.youtube.com/watch?v=k2m9spNb6Bw&feature=youtu.be Guide         Hal�los terem. Nagy Imre hal�los it�let�nek helysz�n�n eml�keznek a dr�mai esem�nyre �d�m Csillag·

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=653959		2013.06.19. 19:10
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=653959   Autodaf� A kiv�gz�sre sz�nt eretnekekkel k�rmenet indult a reggeli harangoz�s ut�n. A l�tv�nyoss�gra �ml�tt a n�p. Volt aki hitte, hogy ez�ltal is megtisztul�st nyer, volt, aki csup�n a t�bbs�ggel tartott, m�sok gy�ny�r�s�gb�l szeml�lt�k a k�nhal�lt. A legel�kel�bbeknek m�djukban �llt szent t�rv�nysz�k poroszl�ik�nt r�szt venni a szertart�son. A menet az inkviz�ci� z�szlaj�val az �len, a domonkosok �s az el�t�ltek m�g� gy�lekezett. Az el�t�ltek k�z�l el�l mentek a vezekl�sre , a g�ly�ra, az �letfogytiglanra �t�ltek, ut�na j�ttek a hal�losok kez�kben a kioltott gyerty�val. A legb�trabbakra az eleven meg�get�s v�rt. H�nyszor is j�tsz�dhatott le ez �gy? Nem tudjuk, de a hivatalos jelent�sek szerint csak spanyol honban 288 ezer embert �t�ltek �letfogytiglan g�ly�ra �s 34 ezer embert v�geztek ki ilyen rendezv�ny keret�ben.      Ha lenne t�rv�ny a kereszt�nys�g �ldozatainak eml�knapj�ra vonatkoz�an, akkor mit mondhatn�nk gyermekeinknek az autodaf�k �ldozatair�l? Kereszt�nyek voltak, csak t�ved�s �ldozataiv� v�ltak? Vagy azt, hogy �k voltak az igazi kereszt�nyek? Vagy azt, amit egy ilyen vacak t�rv�ny sugallhat, hogy a h�h�r �s az �ldozat egy kutya? Gayetano Ripol tan�r volt az utols�, akit az inkviz�ci� alig 2 �vsz�zaddal ezel�tt autodaf� keret�ben meggyilkolt; becs�letes ember �s kereszt�ny volt. A vil�gh�bor�k pokl�ban egy kispap �j hitet kov�csolt. Hozott anyagb�l dolgozott, adva volt sz�m�ra Marx, Engels elm�lete, a munk�smozgalom -, �s az egyh�zt�rt�net gyakorlata. A XX. sz�zadi �j hitet, a szt�linizmust �j autodaf�k f�mjelezt�k. Az elhajl�st ekkor t�jt nem az "eretnek", hanem a "revizionista" sz�val tudatt�k. E sz�val b�lyegezt�k a dogm�k fel�lvizsg�l�si sz�nd�k�t, a hatalom al��s�s�t.  Az �j vall�s �gy billogozta kor�bban Bersteint, mint aki Kantot csemp�szte be a "tiszta" tanba, vagy az �gymond vulg�rmaterialista Kautskyt, vagy az egzisztencializmussal m�rgez� Blochot. Legk�zismertebb elhajl�ss� a trockizmus v�lt. Itthon alig telt el a fordulat �ve, m�r Luk�cs Gy�rgy ker�lt a c�lkeresztbe, majd a Rajk-perrel elkezd�dtek hazai autodaf�k szt�lini v�ltozat�nak hossz� sora. Az utols� 55 �ve, 1958. j�nius 16-�n volt. �ldozata Losonczy G�za, Szil�gyi J�zsef, Nagy Imre, Gimes Mikl�s, Mal�ter P�l meggyilkoltak, �s a b�rt�nbe z�rtak: Tildy Zolt�n, Don�th Ferenc, Kop�csi S�ndor , J�nosi Ferenc, V�s�rhelyi Mikl�s, illetve a t�rsperekben el�t�ltek.  Autodaf� volt, mert a per t�megeknek �zent, akkor is, ha nem k�rmenettel egybek�t�tt esem�ny volt, ha nem is a t�lvil�gra vonatkoz�an szolg�ltatott enciklik�t, de k�z�rthet�en adott evil�gi t�zparancsolatot. Autodaf� volt, mert a revizionist�kkal a magukat kommunist�knak tart�k sz�moltak le. A lesz�mol�k hitt�k, hogy a forradalom�rt �s a n�p�rt fojtj�k el a forradalmat, sz�ntetik meg a munk�stan�csokat, b�rt�nzik be a forradalmi bizotts�gok, munk�stan�csok tagjait, f�leml�tik meg a n�pet. Ahogy egykor az inkviz�ci�, �gy 55 �ve a p�rt ir�ny�totta az igazs�gszolg�ltat�st, meghat�rozva ak�r az alkalmazand� m�dszereket, jog�rtelmez�seket, ak�r meg�zenve az �t�leteket.  A per �tlete Moszkv�ban izmosodott ig�nny�, f�titk�ri egyet�rt�ssel 1956 december�ben. Szint�n Moszkv�ban d�lt el, hogy csup�n m�sf�l �v k�s�ssel val�sult meg. Moszkva nem csak birodalmi k�zpont volt, de a szt�linizmus k�zpontja is. Akkor is az maradt, ha Hruscsov a XX. kongresszuson leleplezte Szt�lint. 1989-ben a b�r�s�g hosszan indokolta, hogy mi�rt is volt koncepci�s elj�r�s az 1958-as per. De e k�zismert indokl�son t�l az is elmondhat�, hogy inkvizit�rikus is volt, mert a bizony�t�s kiz�r�lagosan a vallom�sok kicsikar�s�ra �p�lt.  Kik is voltak a Nagy- Losonczy-per szerepl�i, �s hogyan is ker�ltek egy t�rt�netbe? Az el�zm�nyek forr�svid�ke a M�rciusi Front, az 1937-es sz�vets�g a n�pi �r�k �s a budapesti �s a debreceni egyetemist�k k�z�tt. Hal�lig tart� bar�ts�g k�t�d�tt ennek kapcs�n olyanok k�z�tt, akik illeg�lis kommunist�kk� v�ltak, majd revizionistak�nt a szovjethatalom �ld�z�ttei lettek. Haraszti S�ndor, Don�th Ferenc, Losonczy G�za, Ujhelyi Szil�rd, bar�ts�g�t sem az ism�telt b�rt�n�k, sem az id� nem kezdte ki. Szil�gyi J�zsef is a M�rciusi Front k�r�t, vele egy�tt identit�st, demokratikus elk�telezetts�get �s sorsot v�lasztott Debrecenben. Fontos csom�pont volt tov�bb� 1945, majd 1951.Felszabadul�ssal t�r haza Nagy Imre, ker�l a f�ldoszt�s s�rget� �gy�ben kapcsolatba Don�th Ferenccel, ismerkedik meg az ellen�ll�s kommunista t�l�l�ivel. Ekkor ny�lik hivat�sos katonai p�lya Mal�ter P�l sz�m�ra, ekkor szabadul ki a gett� puszt�t�s�b�l Gimes Mikl�s. P�r �ves karrierek a koal�ci�s �llam posztjain, �s a szem�lyi kultusz tapasztalat�n sz�tfoszl� ill�zi�k ut�n elillan� polg�ri l�t jellemezte azokat is, akiket R�kosi�k nem b�rt�n�ztek be. 1951-ben K�d�r J�nosra �letfogytiglani b�rt�nt mondtak ki. Ez id� t�jt a Moszkv�b�l hazat�rt trojka: R�kosi, Ger�, R�vai a Farkasok �s P�ter G�bor b�rt�npinc�kben verett�k nap mint nap, a n�ci- nyilas id�ket t�l�lt hazai elvt�rsaikat.  Rajkot, R�vayt, S�lyom�kat, m�r kiv�gezt�k, Haraszti S�ndort hal�lra �t�lt�k, Don�thot, Losonczyt, Ujhelyit, K�llai Gyul�t, Acz�l Gy�rgy�t �vtizedekre mag�nz�rk�ba z�ratt�k. A K�d�r-per �s mell�kpere, a M�rciusi Front demokrata �rtelmis�g�t �ltette revizionizmus�rt a v�dlottak padj�ra. Nem csup�n a l�tszat volt, amit a korabeli rigmus mondott: " a v�ltoz�s itt csak alaki, mindig kell a b�rt�nbe valaki." Nem is csup�n a bel�gyi b�rokr�cia burj�nz�s�t takarta e rigmus. A szt�linizmus l�nyege volt az a vall�soss�g, amihez az autodaf� hozz�tartozott.  A K�d�r-, �s a f�l �vtizeddel k�s�bbi Nagy Imre- per nem csak megf�leml�t� volt�ban bizonyult hasonlatosnak. V�dlottainak (Losonzy G�za, Don�th Ferenc, Haraszti S�ndor,) �s a kihallgat�knak a szem�lye kapcs�n is voltak �tfed�sek. A Nagy-pernek igazolnia kellett a kor�bbi pert is, azt hogy ezek revizionist�k voltak �s maradtak. K�d�r �s K�llai nem csup�n lemaradtak az autodaf� a m�sodik felvon�s�r�l, de a felel�ss�g�k is elvitathatatlan �rte. Az 1951-es per v�dlottjai k�z�l �k ketten inkviz�torokk� v�ltak.  Szemben Nagy Imre sors�val, aki moszkvai emigr�nsk�nt, �rinthetetlen maradhatott volna. Fordulat��rt, mely a Vars�i Szerz�d�s felmond�s�val v�lt Hruscsov el�tt nyilv�nval�v�, �let�vel fizetett. Az utols� szt�linista autodaf� c�lpontj�v� v�lt. Tildy Zolt�n reform�tus lelk�sz, kisgazda p�rti politikus k�v�lr�l, v�letlen szer� kiv�telk�nt, a koncepci� �lc�z�

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.533506020019498.1073741854.100000803146842&type=1		2013.06.14. 18:18
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.533506020019498.1073741854.100000803146842&type=1 2013 06 14 Eml�kez�s a Nagy Imre perre a t�rgyal�teremben NIT Bp szervez�s�ben a Gyorskocsi utcai t�rgyal�teremben volt a megeml�kez�s Szerz�: Saj�si G�bor F�nyk�pek: 116

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=646972		2013.06.06. 17:39
Mi v�rhat Nagy Imr�re? 2013. m�jus 21., 06:15 [A+ A-] [Nyomtat�s] [K�ld�s e-mailben]  Ossza meg! Az egyes t�rv�nyeknek a XX. sz�zadi �nk�nyuralmi rendszerekhez k�thet� elnevez�sek tilalm�val �sszef�gg� m�dos�t�s�r�l sz�l� 2012. �vi CLXVII. tv. a Magyar Tudom�nyos Akad�mia illet�kess�g�t nevezi meg, c�gek, sajt�term�kek, civil szervezetek, k�zter�letek �s k�zint�zm�nyek neve, illetve n�vv�ltoztat�s�nak v�lem�nyez�s�re. A t�rv�ny nem felel meg a normavil�goss�g elv�r�s�nak; nem hat�rozza meg a XX. sz�zadi �nk�nyuralmi rendszerek fogalm�t, sem taxat�v felsorol�ssal pl.: korm�nyok, vagy id�szakok szerint, sem a fogalom meghat�roz�s�val. A jogalkot� nem tiszt�zta, milyen felt�telek fenn�ll�sa eset�n lehet a kiz�r� okokat (�nk�nyuralmi rendszert) meg�llap�tani. A jogalkalmaz�sban a MTA r�szv�tele kelten� azt a l�tszatot, mintha a fogalom k�zjogi szempontb�l korrekt lenne. Mivel az ismert, �s Eur�pa sz�mos int�zm�nye �ltal joggal b�r�lt v�ltoztat�sok miatt a mai Alkotm�nyb�r�s�gt�l nincs m�dunk jogalkot�i kontrollt v�rni, felk�rj�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mia K�zgy�l�s�nek tagjait, hogy m�rlegelj�k a normavil�goss�g szempontj�t is, tov�bb� a magyar �llami szuverenit�st alkot� �nkorm�nyzati f�ggetlens�g szempontj�t, �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia f�ggetlens�g�nek s�relm�t! A r�ci�, �s a szubszidiarit�s elve a jogalkalmaz�si, (norma�rtelmez�si) probl�m�t egyar�nt az �nkorm�nyzatok �s jogorvoslati szervekhez helyezn�, �s nem az MTA-hoz. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia Alapszab�lya 1. � (1) szerint az Akad�mia olyan k�ztest�let, amelynek f� feladata a tudom�ny m�vel�se, a tudom�ny eredm�nyeinek terjeszt�se, a kutat�sok t�mogat�sa, el�seg�t�se. Az Akad�mia v�lem�nyt nyilv�n�t a hazai tudom�ny �s a t�rsadalmi �let alapvet� k�rd�seiben. Ebbe a meghat�roz�sba nyilv�nval�an benne foglaltatik a helyes t�rsadalmi eml�kezet, t�rt�nelmi tudat el�seg�t�se. Az MTA B�lcs�szettudom�nyi Kutat�k�zpontja h�rom tag� bizotts�got k�rt fel a t�rv�nyben el��rt, a XX. sz�zadi �nk�nyuralmi rendszerekhez k�thet� elnevez�sek tilalm�val �sszef�gg� szelekci� elv�gz�s�re. E bizotts�g egyik tagja, P�k Attila az Index-nek, illetve a Klubr�di�nak adott nyilatkozat�ban a jogszab�ly alkalmatlans�g�r�l besz�lt. M�sik tagja; Horv�th S�ndor k�rte a felment�s�t a javaslatt�teli k�telezetts�ge al�l a BTK f�igazgat�j�t�l. A harmadik tag, Szak�ly S�ndor elfogults�g�t, alkalmatlans�g�t a tiszteletbeli csend�rr� avat�sa f�mjelzi. A t�rv�ny c�lja ugyanis a k�d�s fogalom haszn�lat mellett is tudhat�; ne eml�keztethessenek c�g, sajt�term�kek, civil szervezetek, k�zter�letek �s k�zint�zm�nyek neve baloldali szem�lyis�gekre, - ak�r arisztokrat�ra sem -, de k�l�n�sen a h�bor�kba l�p�s�rt felel�s jobboldali korm�nyokkal szembeni ellen�ll�s polg�ri ,- vagy kommunista m�rt�rjaira. Mi sem bizony�tja ezt jobban, mint a bizotts�g �ltal a Magyar K�zl�nyben k�zz�tett, els� lista nevei. Az ilyen n�vsorok, nem az MTA Alapszab�ly�nak c�ljait: "a tudom�ny m�vel�s�t, a tudom�ny eredm�nyeinek terjeszt�s�t," hanem haz�nk t�rt�nelm�nek legs�t�tebb szakaszait id�zik meg. Sz�gyenteljes, ahogy e lista vonatkoz�s�ban elv�lik az MTA tev�kenys�ge az eur�pai akad�mi�knak p�ld�j�t�l, melyek a t�rsadalmi eml�kezetben a t�nyeket, �s az erk�lcsi �rt�keket tartj�k m�rt�kad�nak, az �ppen regn�l� hatalom ideol�gi�j�t�l f�ggetlen�l. P�ld�ul felmer�lhetne-e N�metorsz�gban, hogy Karl Marxr�l, Rosa Luxemburgr�l, vagy a Hitler-ellenes �sszeesk�v�s tagjair�l ne lehessen elnevezni utc�t? A regn�l� magyar t�rv�nyalkot� ezzel szemben sz�ls�jobboldali vil�gn�zet� szelekci�t v�r el az MTA bizotts�g�t�l. A bizotts�g, az els� lista tan�s�ga szerint, azt sem m�rlegelte, hogy az illet�, mint a j�v�ben megval�sul� v�gy�hoz k�t�d�tt-e szocializmushoz, vagy az �llami hatalom gyakorl�jak�nt azt megval�s�totta, �s m�k�dtette. P�ld�ul a kiz�r�sra ker�lt szem�lyek t�bbs�ge ellenz�ki helyzetben volt kommunista, �s meghalt miel�tt a II. Vil�gh�bor� befejez�d�tt. Nagy Imre nev�t az MTA int�zm�nye, illetve sz�mos k�zter�let, civilszervezet viseli. Ha t�rsas�gunk n�vad�ja az els� list�z�sban nem is ker�lt bele, val�sz�n�s�thet�, hogy a tov�bbiakban m�rt�rt�rsai sors�ra juthat. �rulkod�nak tartjuk korm�nyunkra �s az MTA magatart�s�ra, hogy holta ut�n 55 �vvel megism�tl�dhet, amit ezen int�zm�nyek az 50-es �vek k�zep�n tettek vele. Az MTA egykor tagjai k�z� vette, majd kiz�rta Nagy Imr�t, majd a rendszerv�lt�s ut�n lak�h�z�t, mint eml�kh�zat az MTA az int�zm�nyei k�z� vette, �s e t�rv�ny alkalmaz�s�nak eddigi gyakorlata alapj�n, v�rhat�an az MTA r�videsen megsz�nteti eml�k�nek �pol�s�t? Mif�le m�don t�kr�z�dhet az MTA alapszab�ly�nak fent id�zett 1.�(1) pl. a tudom�ny m�vel�se, e cselekm�nyben? Felk�rj�k az MTA tagjait, hogy tagadj�k meg a fent eml�tett t�rv�nyb�l MTA-ra vonatkoz� v�lem�nyez�st, mert �sszef�rhetetlen a jogalkot� �ltal sz�k�tett szempontok szerinti �ll�sfoglal�s kiad�sa a tudom�nyoss�ggal. Akad�mikusok neve m�g� ne b�jhasson a sz�ls�jobboldal! (R�szletek a Magyar Tudom�nyos Akad�mia K�zgy�l�s�nek elk�ld�tt lev�lb�l.) Don�th Ferenc (Nagy Imre T�rsas�g Budapesti Szervezet) /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=648109		2013.05.28. 18:06

www.nepszava.hu		2013.05.28. 18:05
Eltemett�k R�cz S�ndort 2013. m�jus 25., 06:10 [A+ A-] [Nyomtat�s] [K�ld�s e-mailben]  Ossza meg! R�cz S�ndor, az 56-os Nagy-budapesti K�zponti Munk�stan�cs eln�ke volt. Temet�s�n M�cs Imre, B�b� Istv�n, Nagy Mih�ly, Libik Andre �s m�g egy-k�t 56-os b�rt�nt�rs k�pviselte Sanyi rendszerv�lt�st megel�z� t�rsas�g�t. A temet�s a katolikus szertart�s �s a hungarizmus jegy�ben, a Magyarok Vil�gsz�vets�ge szervez�s�ben folyt. B�r rajtam, �s ifj. M�cs Imr�n k�v�l kis csoportunk t�bbs�ge 80 feletti volt, a "gy�szol�" bocskais garnit�ra nem b�rta ki, hogy ne k�ss�n bel�nk. Csak rajtunk m�lt, hogy nem volt botr�ny. R�cz S�ndor a 60-as, 70-es, 80-as �vekb�l �ntudatos , b�rt�nviselt bar�tk�nt marad meg az eml�kezetemben. E h�rom �vtizedben nagyon gyakran �sszej�ttek az egykori 56-os rabt�rsak. Akkoriban �l�nk volt n�lunk a t�rsas�let, ezen bel�l a legs�r�bben l�togatott, legmeghittebb bar�ti k�r a hajdani rabt�rsak� volt. �s ilyenkor - a politikai, irodalmi, sz�nh�zi - id�szer� esem�nyek megvitat�sa ut�n mindig el�ker�ltek a b�rt�neml�kek. Persze, rendszerint a vid�mak, a mulats�gosak. Az �r, aki mindent k�tszer mond, s ez�rt "cella cella" lett a cs�fneve. A libam�j �gy. M�rei, aki amikor 40 fokos l�zzal fek�dt a b�rt�nk�rh�zban, �s valaki (�r, �pol�, orvos?) M�ray-nak sz�l�totta, fel�lt az �gyban, �s hars�nyan ki�ltotta: - Vegye tudom�sul, M�rei vagyok! Sokszor halott t�rt�netek hangzottak el �jra, meg �jra, de mindig friss, eredeti t�lal�sban. (N�ha egy- egy szomor� t�rt�net is elhangzott, kiv�gzett fiatal l�nyokr�l, s a cig�nyfi�r�l, akit agyonvertek, mert semmik�pp sem lett bes�g�.) Ilyenkor elcsendesedett a t�rsas�g, a n�ma pillanat a tiszteletad�s� volt. De gyakoribb a hars�ny nevet�s, mindenkinek akadt mulats�gos esete, s az ilyeneket f�k�nt Fazekas Gyuri tudta oly �zesen el�adni, hogy egyszer, amikor k�v�l�ll� is t�vedt a k�rbe (Fekete B�la fest�m�v�sz), eg�sz komolyan fels�hajtott: - Nah�t, hogy �n ebb�l kimaradtam! �gy �lt e t�rsas�g �desany�m, Boz�ky �va eml�keiben, az �n eml�keimben, �s rem�nyeim szerint R�cz S�ndor eml�keiben is. R�cz S�ndorral egy�tt sz�nt�k el magukat Haraszti S�ndor temet�se ut�n t�bben: ap�m, G�ncz �rp�d, Litv�n Gy�rgy, M�cs Imre, Sz�ll Jen�, V�s�rhelyi Mikl�s �s m�g n�h�nyan, hogy eml�keiket magn�ra mondj�k. A nyolcvanas �vek k�zep�n jelent meg Bill Lomax k�nyve az1956-os munk�stan�csokr�l. Ez a k�nyv adott el�gt�telt, val�s�gh� �rt�kel�st a munk�stan�csoknak, �s vezet�inek. Kor�bban az illeg�lis Bib� Eml�kk�nyvben szint�n a munk�stan�csok mozgalm�t emelte ki Bali S�ndor �s Don�th Ferenc tanulm�nya is. "A demokratikus �talakul�s k�rd�se azonban az volt: siker�l-e, �s milyen m�rt�kben a dolgoz�k sz�m�ra szil�rd, int�zm�nyes�tett poz�ci�kat biztos�tani a k�z�gyek int�z�s�ben?" "Ak�r v�gyaikat �s politikai �szt�n�ket k�vett�k, ak�r tudatosan, fontos �sszef�gg�sek ismeret�ben j�rtak el, tagadhatatlan t�ny marad, �s a magyar munk�sok t�rt�nelmi jelent�s�g� tette, hogy m�r november 4. el�tt, az ideiglenes munk�stan�csok v�laszt�sakor, amikor a szocialistaellenes hangulat hull�mai magasra csaptak, egy�ntet�en �ll�st foglaltak a t�k�s viszonyok vissza�ll�t�sa ellen, �s a val�ban szocialista, k�z�ss�gi tulajdon kialak�t�sa mellett." " A kor nagy t�rsadalmi probl�m�ja �ppen az: milyen termel�si - tulajdoni viszonyok azok, amelyek nem ellentmondanak, de megfelelnek a k�z�ss�g �s az egy�n szabads�g�nak, ami n�lk�l tart�san nem lehet sz� emberi m�lt�s�gr�l." (Don�th Ferenc) R�cz is, Bali is, a k�t 56-os munk�stan�cs vezet� k�tkezi munk�s volt, t�rt�nelmi szerep�k �s ki�ll�suk az emberi tisztess�g�rz�sb�l fakadt. Mindketten az �llam hatalmi g�pezet�vel szemben hat�rozt�k meg magukat, mely nem csak egyszer�en elnyomta, b�rt�nbe z�rta, de be is csapta �ket. Ez a s�lyos tapasztalat alak�totta ki szem�lyis�g�k konfrontat�v alap�ll�s�t, �s azt is, hogy R�cz kritik�tlanul fogadta el a 80-as �vek v�g�n a sz�ls�jobboldal aj�nlkoz�s�t. Nem csak Ronald Reagan levele v�rta �t Amerik�ban, hanem a hungarista emigr�nsok, akik k�szs�gesen aj�nlkoztak �s elismer�ssel h�doltak, hogy megnyerj�k R�czot. Ehhez hozz�j�rult, hogy S�ndor nem l�tta be: az 56-b�l sz�rmaz� �rdemek legitimit�s�val 1989-ben, �s azt k�vet�en csak komoly �tk�pz�s �r�n lehetett hivat�sos politikuss� v�lni. � becsapottnak �rezte mag�t, hogy t�rsai k�z�l t�bben sikeres orsz�ggy�l�si k�pvisel�k lettek. A sikertelen amb�ci� �s tapasztalat konfront�ci�hoz vezetett pl. G�ncz �rp�ddal, V�s�rhelyi Mikl�ssal. Ez a politikuss� v�l�sra val� t�rekv�s vezetett oda, hogy eml�keiben elhalv�nyult Bali S�ndor szerepe, a m�r elhunyt b�rt�nt�rsak eml�ke, �desanyja p�ld�ja, aki 44-ben zsid�kat bujtatott. A k�z�leti amb�ci� hajtotta a Magyarok Vil�gszervezete, az obsk�rus hungarist�k karj�ba. Ott eln�khelyettes lehetett. Tragikus, hogy e garnit�ra �lhetett tort a temet�s�n! ifj. Don�th Ferenc /

www.galamus.hu		2013.03.22. 18:36
Heinz Fischer, osztr�k k�zt�rsas�gi eln�k besz�de az Anschluss �vfordul�j�n 2013. m�rcius 18. h�tf�, 04:30 | „A sz�gyen �s a katasztr�fa napja”: Heinz Fischer, osztr�k k�zt�rsas�gi eln�k besz�de 2013. m�rcius 12-�n a Wiener Hofburgban, ahol Ausztri�nak a hitleri N�metorsz�ghoz val� „csatlakoz�sa” (az Anschluss) 75. �vfordul�j�ra eml�keztek. Magyarorsz�gr�l n�zve irigyl�sre m�lt� besz�d – nemcsak a nemzeti �nismeret szempontj�b�l, hanem Eur�pa felfog�sa miatt is, amely �gy sz�l: „Az 1938 m�rcius�ra val� visszaeml�kez�s seg�t benn�nket a j�v�be vezet� utunkon is. C�lunk egy olyan Eur�pa, amelyben nincs gy�l�let k�l�nb�z� nemzetek �s vall�sok k�z�tt, �s amelyben hat�rok k�z�tt tartjuk a nemzeti egoizmust �pp�gy, mint az individu�lis �nz�st. C�lunk egy b�k�s �s szolid�ris Eur�pa. Demokratikus �s szoci�lis Eur�pa, amely elk�telezett a saj�t alap�rt�kei mellett. Meg�ri ez�rt dolgozni.”   Sz�vets�gi Kancell�r �r! Ausztria parlamentj�nek eln�k asszonya! Az osztr�k sz�vets�gi korm�ny �s t�rv�nyhoz� test�letek m�lyen tisztelt tagjai! Tisztelt nagyk�vet h�lgyek �s urak! Tartom�nyi vezet�k konferenci�j�nak tisztelt eln�ke! Vall�si k�z�ss�gek �s �ldozati szervezetek nagyra becs�lt k�pvisel�i! M�lyen tisztelt h�lgyeim �s uraim! Mindannyiukat sok szeretettel k�sz�nt�m �s megk�sz�n�m, hogy elfogadt�k erre a k�z�s megeml�kez�sre a megh�v�st. Carl Zuckmayer �r� szemtan�k�nt mindazt, ami 1938. m�rcius 11-�n este B�cs utc�in t�rt�nt, „a cs�csel�k boszork�nyszombatja” �s „minden emberi m�lt�s�g temet�se” kifejez�sekkel �rta le. Mindezen azonban t�ltettek a m�rcius 12-�n t�rt�ntek. Mi t�rt�nt? 1938. m�rcius 11-�n a n�met birodalmi kancell�r, Adolf Hitler r�vid ultim�tumot adott az osztr�k �llam vezet�inek, amelyben t�bbek k�z�tt azt k�vetelte, hogy a nemzetiszocialista Sey�-Inquartot m�g azon a napon nevezz�k ki osztr�k sz�vets�gi kancell�rnak, az Ausztria f�ggetlens�g�r�l tervezett n�pszavaz�st pedig mondj�k le. Miklas k�zt�rsas�gi eln�k eleinte vonakodik […] az ultim�tum k�vetel�seit elfogadni, azonban Dr. Schuschnigg sz�vets�gi kancell�r �gy v�lte, hivatal�r�l val� lemond�sa az egyetlen es�ly arra, hogy megakad�lyozza a n�met katon�k bevonul�s�t Ausztri�ba �s Ausztria csatlakoz�s�t N�metorsz�ghoz. „Kit�r�nk az er�szak el�l” – ezekkel a szavakkal jelentette be 1938. m�rcius 11-�n 19 �ra 47 perckor elhangzott r�di�besz�d�ben a lemond�s�t. Ezeknek a napoknak �s �r�knak a sz�rny� fesz�lts�ge r�vid id�n bel�l iszonyatos �nnepl�sbe, egy�ttal r�m�letbe v�ltott �t. M�r m�rcius 11-�n este B�csben �s m�s v�rosokban sz�mos horogkeresztes z�szl� lengedezett, k�zt�k p�ld�ul a rend�rs�g k�zpontj�n, a b�csi Schottenringen, j�llehet m�g egyetlen egy n�met katona sem l�pett osztr�k f�ldre. Id�zz�k Zuckmayer szavait: sz�mos arc grimaszokt�l eltorzult sz�rnyekhez hasonl�t; k�z�l�k sokat a f�lelem, m�sokat vads�g, gy�l�let hat �t. Az irigys�g, a keser�s�g, a rosszakarat �s a vak, gonosz bossz�v�gy felkel�se…” Hitlert azonban ultim�tuma teljes�t�s�vel sem lehetett megf�kezni. 1938. m�rcius 12-�n a reggeli �rkban n�met katon�k �tl�pt�k Ausztria hat�rait, �s Linz, majd tov�bb, B�cs ir�ny�ba mas�roztak. Minden�tt viharos �nnepl�ssel �s nagy lelkesed�ssel fogadt�k �ket. M�lyen tisztelt h�lgyeim �s uraim, kedves n�z�k! Ausztri�nak a hitleri N�metorsz�ghoz val� �gynevezett csatlakoz�sa k�vetkezm�nyek�nt Ausztria mint �n�ll� �llam elt�nt a t�rk�pr�l, az osztr�k z�szl�t a horogkeresztes z�szl� v�ltotta fel, hamarosan, ennek minden k�vetkezm�ny�vel egy�tt, bel�pt�nk a m�sodik vil�gh�bor�ba, �s Ausztria massz�van r�szt vett a nemzetiszocialist�k b�ncselekm�nyeiben. Mindez t�rt�nelm�nk r�sz�ve v�lt, mindez mind a mai napig f�jdalmasan foglalkoztat benn�nket. Azonban 1938. m�rcius 12-e nem der�lt �gb�l vill�mcsap�sk�nt �rkezett. Hossz� el�t�rt�nete van. Ez az el�t�rt�net m�r az els� vil�gh�bor� v�ge ut�n teljes erej�vel elkezd�d�tt. A h�bor� t�bb milli� �ldozata, az Oroszorsz�gban gy�zedelmes bolsevizmust�l val� f�lelem, Versailles �s Saint-Germain megsz�gyen�l�sk�nt meg�lt b�keszerz�d�sei �s mindenekel�tt azok a dr�mai gazdas�gi �s t�rsadalmi viszonyok, amelyek k�z�tt a k�z�putat k�pvisel� p�rtok (�s vel�k a parlamenti demokr�cia is) N�metorsz�gban – de Ausztri�ban is – n�vekv� sebess�ggel tekint�ly�ket vesztett�k, mik�zben radik�lis er�k mind t�bb k�vet�t nyertek meg maguknak – ez mind az el�t�rt�net r�sze. Az 1932. j�liusi parlamenti v�laszt�sokon a nemzetiszocialista NSDAP 37,4 sz�zal�kkal a n�met parlament leger�sebb p�rtj�v� v�lt. Hat h�nappal k�s�bb, 1933 janu�rj�ban Adolf Hitlert n�met birodalmi kancell�rr� nevezt�k ki – nem utols� sorban a k�z�putat k�pvisel� p�rtok gyenges�ge �s megegyez�shi�nya miatt, amelyben a t�nyleges sz�nd�kok tot�lisan rossz felismer�se is �ri�si szerepet j�tszott. Hitler azonnal hozz�l�tott a jog�llam alapos sz�tz�z�s�hoz. Ausztria sz�m�ra sem adatott meg az es�ly r�, hogy egy�ttm�k�d�sre val� k�szs�g alapj�n er�s demokratikus centrumot alak�thasson ki. 1933 m�rcius�ban, csup�n k�t h�nappal Hitler n�metorsz�gi hatalomra jut�sa ut�n Ausztri�ban (az alkotm�ny megs�rt�s�vel) a Dollfu�-korm�ny rend�ri er�szak seg�ts�g�vel elfogadtatta a parlament „felf�ggeszt�s�nek” t�zis�t, �s ezzel meg�sta a parlamentarizmus s�rj�t. Az 1934-es polg�rh�bor� ki�lezte a konfliktusokat �s az elkeseredetts�get az am�gy m�r m�lyen megosztott orsz�gban, ahol a t�meges munkan�lk�lis�g elkeseredett emberek sokas�g�t a j�v� n�lk�li sors perspekt�v�j�nak szolg�ltatta ki �s radikaliz�lta. A nemzetiszocialist�k Ausztri�ban is a hatalom minden �ron val� megragad�s�t t�zt�k ki c�lul. 1934. j�lius 25-�n kirobbantott puccsukat, melynek folyam�n Dollfu� kancell�rt meggyilkolt�k, siker�lt ugyan leverni, azonban – vagy �ppen emia

http://www.peticiok.com/forum/47832#1		2013.03.22. 16:52
T�mogasd a petici�t al��r�ssal �s terjeszt�ssel! Heller �gnes itthon vagy, k�sz�nj�k, hogy k�zt�nk maradsz c�m� petici�t �rj�tok al�! Megtal�lhat�: http://www.peticiok.com/forum/47832#1 Akik mertek " A jobboldali politikai jelens�gek �lesebben �s fokozottabban ez �v augusztus�nak v�g�n, a K�zponti Bizotts�gnak a cseszlov�kiai helyzetr�l sz�l� �ll�sfoglal�s�val kapcsolatban mutatkozott meg. A Filoz�fiai Int�zet h�rom munkat�rsa ( M�rkus Gy�rgy, S�s Vilmos �s Tordai Z�dor), valamint a Szociol�giai Kutat�csoport k�t munkat�rsa (M�rkus Gy�rgyn� �s Heller �gnes)a jugoszl�viai Korcsul�n rendezett ny�ri iskol�n a p�rt e k�rd�sben elfoglalt �ll�spontj�t el�t�l� nyilatkozatokat �rt al� �s hozott ny�lv�noss�gra." /Az MSZMP K�zponti Bizotts�ga Titk�rs�g�nak �ll�sfoglal�sa a Filoz�fiai Int�zet �s a Szociol�giai Kutat�csoport helyzet�r�l 1968. november 12./ "Az orsz�gos ideol�giai konferencia el�t�l�leg sz�v� tett (illetve m�s, ezekhez gondolatilag csatlakoz�) �r�sainkat tov�bbra is v�llaljuk, azokat nem k�v�njuk visszavonni." ...�dv�zlettel: Heller �gnes, M�rkus M�ria, M�rkus Gy�rgy, Vajda Mih�ly.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk