Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

http://www.polhist.hu/index.php?option=com_jevents&task=icalrepeat.detail&evid=218&Itemid=4&year=2013&month=09&day=05&uid=f6b6f1		2013.09.27. 23:55

http://www.mon.hu/tudomanyos-ulest-tartottak-donath-ferenc-szuletesenek-centenariuma-alkalmabol/2353822?utm_source=feedburner&ut		2013.09.27. 23:19

http://www.boon.hu/tudomanyos-ulest-tartottak-donath-ferenc-szuletesenek-centenariuma-alkalmabol/2353822?utm_source=feedburner&u		2013.09.27. 23:18

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=675104		2013.09.27. 23:16
100 éve született Donáth Ferenc - fotógaléria Donáth Ferencet a jog és a társadalmi igazságosság vezette, ezért konfrontálódott minden XX. századi rendszerrel: a Horthy-, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerrel is, igaz, nem ugyanazért - hangzott el azon a teltházas rendezvényen, amelyen több, mint száz érdeklődő mellett egész napos tudományos ülésen emlékezett a politikus születésének 100. évfordulójára a Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet (PTI).

http://www.mon.hu/tudomanyos-ulest-tartottak-donath-ferenc-szuletesenek-centenariuma-alkalmabol/2353822?utm_source=feed		2013.09.27. 23:14
Tudományos ülést tartottak Donáth Ferenc születésének centenáriuma alkalmából Budapest, 2013. szeptember 5. Donáth László evangélikus lelkész, Donáth Ferenc fia beszédet mond a Donáth Ferenc mellszobránál tartott koszorúzáson a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádsorán 2013. szeptember 5-én. A Kádár-rendszeri demokratikus ellenzék egyik vezéralakja születésének centenáriuma alkalmából tudományos ülést tartott a Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet Budapesten. - © MTI Fotó: Soós Lajos Budapest, 2013. szeptember 5., csütörtök (MTI) – Donáth Ferenc, a Kádár-rendszeri demokratikus ellenzék egyik vezéralakja születésének centenáriuma alkalmából tudományos ülést tartott a Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet csütörtökön Budapesten.         Share     A témáról kapcsolódó link küldése hiba beküldése   Több előadó reményét fejezte ki, hogy a jogász, agrár-közgazdász és politikus közéleti tevékenysége és agrártörténeti munkássága alapján végre méltó helyére kerülhet a magyar történelemben. Donáth Ferenc (1913-1986) 1934-től a kommunista párt tagja, 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója volt, szerkesztette a Szabad Szó című lapot, majd 1944-ben a Szabad Népet. 1945 után vezető agrárpolitikai tisztséget töltött be. 1951-ben koholt vádak alapján 15 évi fogházra ítélték. 1954 júliusában szabadult és rehabilitálták, s ismét agrárpolitikával foglalkozott. 1956 októberében, Nagy Imre csoportjának tagjaként a Magyar Dolgozók Pártja, majd a megalakuló MSZMP vezetőségének tagja lett. A forradalom leverésekor, november 4-én ő is a jugoszláv nagykövetségre menekült, majd a szovjet hatóságok a többiekkel együtt – őt és családját is – Romániába internálták. 1958-ban a Nagy Imre-perben 12 évi börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. 1960 és 1976 között a Mezőgazdasági Könyvtár, majd a Múzeum, később a Közgazdaságtudományi Intézet, s végül a Szövetkezetkutató Intézet munkatársa volt. Az 1970-es évektől ő volt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakja, az 1980-as Bibó-emlékkönyv szervezője. Jelentősek az 1945 utáni magyar mezőgazdaság történetére vonatkozó kutatásai. Csizmadia Ervin politológus szerint a magyar közélet “végletes kettéosztottságának áldozata” Donáth Ferenc emléke. Az ilyen időkben “nagyon kevéssé tudunk figyelni” azokra az elődökre, akik táborok között közvetítő szerepet játszottak – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ilyen korokban megnövekedhet az igény arra, hogy megkeressék azokat a személyiségeket, akik integráló szerepet töltöttek be a maguk korában, és talán az ő életük, példájuk integráló lehet a mai Magyarországon. Az 1970-es, 1980-as évekről szólva Csizmadia Ervin azt mondta, Donáth Ferenc legfontosabb szerepe az együttműködés, az együttgondolkodás, “az egymáshoz való odafordulás” mintájának a felmutatása volt, és az, hogy ez hatékony lesz az állampárti rendszerrel szembeni fellépésben. A közvetítő szerephez kellett, hogy Donáth Ferencet minden oldal egyformán tekintélynek, elfogadható személyiségnek fogadja el – mutatott rá a politológus. Rainer M. János történész Nagy Imre és Donáth Ferenc életútját összehasonlító előadásában arról beszélt, hogy a két politikust generációs, származásbeli, szocializációs különbségek választotta el, de a radikális különbségek ellenére voltak az életükben jelentős közös pontok. Mind a ketten hosszabb vagy rövidebb ideig sikeres illegális pártmunkát végeztek, ugyanakkor egyértelműen vonzódtak a legális politikai önkifejezési formákhoz – mondta. Hozzátette, a két embert összekötötte a magyar vidék, a falusi társadalom ismerete, a nemzeti érzékenység, valamint a mezőgazdaság iránti érdeklődés. Rainer M. János szerint “a mából szemlélve” szerencsésen egészítették ki egymást, mert az 1945-ös földreformnak Nagy

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=675149		2013.09.27. 23:10
Donáth a nemzeti emlékezet része Donáth Ferencet a jog és a társadalmi igazságosság vezette, ezért konfrontálódott minden XX. századi rendszerrel: a Horthy-, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerrel is, igaz, nem ugyanazért - hangzott el tegnap azon a teltházas rendezvényen, amelyen több, mint száz érdeklődő mellett egész napos tudományos ülésen emlékezett a politikus születésének 100. évfordulójára a Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet (PTI). 2013. szeptember 06., 05:10 Az ülést vezető Földes György, a PTI főigazgatója lapunknak elmondta, Donáth a nagy kilengésű magyar történelemben maga is többször kilendült, de mindig talpra állt, és kommunista ember létére segítette a demokratikus ellenzék szervezését, a konferencia pedig azt a célt szolgálta, hogy Donáth Ferenc a megfelelő helyre kerüljön a nemzeti emlékezetben, a nemzeti hagyomány része lehessen.   Az 1958-ban a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjaként 12 év börtönbüntetésre ítélt nemzetgyűlési és országgyűlési képviselő életéről, munkásságáról és történelmi szerepéről előadást tartott a konferencián Orosz István, Ignácz Károly, Konok Péter, Papp István, Varga László, Rainer M. János, Csizmadia Ervin és Varga Zsuzsanna. Donáth 1985-ben az ellenzéki csoportok képviselőinek részvételével megtartott monori találkozó fő szervezője volt - erről emlékezett meg Kis János, Ludassy Mária, Kenedi János, Radnóti Sándor és Elek István. Szó volt arról is, hogyan vált kommunistává a jómódú vidéki család sarja és tudományos tevékenységének mérlegét is megvonták a szakemberek. Délután a résztvevők megkoszorúzták Donáth Ferenc mellszobrát, ahol Mécs Imre mondott beszédet, majd levetítették Hanák Gábor "Volt egy ember" című dokumentumfilmjét, amelyről a konferencia záróprogramjaként Hanák Gábor Donáth Lászlóval és ifj. Donáth Ferenccel beszélgetett. Az eseményen készült fotókat itt tekintheti meg. NÉPSZAVA-információ /

http://www.mult-kor.hu/20130906_100_eve_szuletett_ademokratikus_ellenzek_vezeralakja		2013.09.27. 23:08
100 éve született a demokratikus ellenzék vezéralakja 2013. szeptember 6. 14:15 MTI Donáth Ferenc, a Kádár-rendszeri demokratikus ellenzék egyik vezéralakja születésének centenáriuma alkalmából tudományos ülést tartott a Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet csütörtökön Budapesten. s Donáth Ferenc (1913-1986) 1934-től a kommunista párt tagja, 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója volt, szerkesztette a Szabad Szó című lapot, majd 1944-ben a Szabad Népet. 1945 után vezető agrárpolitikai tisztséget töltött be. 1951-ben koholt vádak alapján 15 évi fogházra ítélték. 1954 júliusában szabadult és rehabilitálták, s ismét agrárpolitikával foglalkozott. 1956 októberében, Nagy Imre csoportjának tagjaként a Magyar Dolgozók Pártja, majd a megalakuló MSZMP vezetőségének tagja lett. A forradalom leverésekor, november 4-én ő is a jugoszláv nagykövetségre menekült, majd a szovjet hatóságok a többiekkel együtt - őt és családját is - Romániába internálták. 1958-ban a Nagy Imre-perben 12 évi börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. 1960 és 1976 között a Mezőgazdasági Könyvtár, majd a Múzeum, később a Közgazdaságtudományi Intézet, s végül a Szövetkezetkutató Intézet munkatársa volt. Az 1970-es évektől ő volt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakja, az 1980-as Bibó-emlékkönyv szervezője. Jelentősek az 1945 utáni magyar mezőgazdaság történetére vonatkozó kutatásai. Csizmadia Ervin politológus szerint a magyar közélet "végletes kettéosztottságának áldozata" Donáth Ferenc emléke. Az ilyen időkben "nagyon kevéssé tudunk figyelni" azokra az elődökre, akik táborok között közvetítő szerepet játszottak - jelentette ki, hozzátéve, hogy az ilyen korokban megnövekedhet az igény arra, hogy megkeressék azokat a személyiségeket, akik integráló szerepet töltöttek be a maguk korában, és talán az ő életük, példájuk integráló lehet a mai Magyarországon. Az 1970-es, 1980-as évekről szólva Csizmadia Ervin azt mondta, Donáth Ferenc legfontosabb szerepe az együttműködés, az együttgondolkodás, "az egymáshoz való odafordulás" mintájának a felmutatása volt, és az, hogy ez hatékony lesz az állampárti rendszerrel szembeni fellépésben. A közvetítő szerephez kellett, hogy Donáth Ferencet minden oldal egyformán tekintélynek, elfogadható személyiségnek fogadja el - mutatott rá a politológus. Rainer M. János történész Nagy Imre és Donáth Ferenc életútját összehasonlító előadásában arról beszélt, hogy a két politikust generációs, származásbeli, szocializációs különbségek választották el, de a radikális különbségek ellenére voltak az életükben jelentős közös pontok. Mind a ketten hosszabb vagy rövidebb ideig sikeres illegális pártmunkát végeztek, ugyanakkor egyértelműen vonzódtak a legális politikai önkifejezési formákhoz - mondta. Hozzátette, a két embert összekötötte a magyar vidék, a falusi társadalom ismerete, a nemzeti érzékenység, valamint a mezőgazdaság iránti érdeklődés. Rainer M. János szerint "a mából szemlélve" szerencsésen egészítették ki egymást, mert az 1945-ös földreformnak Nagy Imre az emblémája, elvi megalapozója, Donáth Ferenc pedig a "motorja" volt. A történész szólt arról is, hogy az 1956-os szabadságharc leverését követő fogságban Donáth Ferenc és Nagy Imre más úton járt. Donáth Ferenc - aki szintén a halálra ítéltek listáján szerepelt - meg akarta menteni az életét, életmentő stratégiát folytatott. Nagy Imrének nem voltak illúziói, gondolta, hogy meg fog halni, politikai és erkölcsi nyomot akart hagyni maga után - mondta Rainer M. János. Varga Zsuzsanna agrártörténész Donáth Ferenc tudományos tevékenysége kapcsán a többi között kiemelte az 1969-ben megjelent Demokratikus földreform Magyarországon, 1945-1947 című szakmonográfiáját. Mint mondta, kevés ehhez hasonló munka ismert, gazdag levéltári anyagot használt fel, minden megyére vonatkozóan gyűjtött anyagot Donáth Ferenc. Műve mesterpéldája a makro- és mikroszintű megközelítés ötvözésének - jegyezte meg.

http://nol.hu/belfold/a_plebejus_patriarka?ref=sso	Révész Sándor	2013.09.27. 23:03
A plebejus pátriárka Száz esztendeje született Donáth Ferenc (1913-1986) A zsúfoltság és a hangulat arra utalt csütörtökön a Politikatörténeti Intézetben, hogy talán mégsem vagyunk olyan kevesen, akik tudunk róla, hogy a száz esztendővel ezelőtt született Donáth Ferenc a múlt század legjelentősebb és legérdekesebb politikusai közé tartozott. De persze a lokális látszat csal. Kevesen vagyunk. Messze van attól a magyar köztudat, hogy Donáth-ot a megfelelő polcra tegye. Révész Sándor| NOL| 2013. szeptember 7.               Tovább…

http://www.es.hu/varga_laszlo;ismet_bortonben;2013-09-26.html		2013.09.27. 21:25
Varga László a szerző további cikkei   Ismét börtönben Donáth és Kádár Élet és Irodalom LVII. évfolyam, 39. szám, 2013. szeptember 27. "1951. december 18-án a Fővárosi Bíróság Haraszti Sándort halálra, Kádár Jánost életfogytiglani, Donáth Ferencet és Kállai Gyulát 15-15 évi börtönre ítélte. Létezik olyan felfogás, amely szerint a cél az egykori Márciusi Front jeles képviselőinek „lefejezése” volt, amit még igazolhatna is, hogy mellékperekben ítélték el Újhelyi Szilárdot, Tariska Istvánt vagy akár Losonczy Gézát. "

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=676738		2013.09.14. 10:37
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=676738 Eretnekek és boszorkányok - SZÉP SZÓ - NÉPSZAVA online www.nepszava.hu A boszorkányokról beszélgetett Varga László történész a XX. századról szóló sorozatában Hankiss Elemér szociológussal, a magyar értékkutatási iskola megalapítójával, egykori tv-elnökkel, több külföldi egyetem vendégtanárával, valamint Klaniczay Gábor... Tetszik · · Leiratkozás · Megosztom · 32 perce   2 ember látta Ferenc Donáth http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=653959

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk