LB kontra Bib� Istv�n

J�magam az eredeti �t�letet �s annak indokl�s�t nem ismerem, ez�rt csak a fentebb eml�tett k�zlem�nyben kifejtettekkel foglalkozom. Helyesen �llap�tja meg az LB, hogy a k�t vil�gh�bor� k�z�tt jobb �s baloldali mozgalmakkal szemben is fell�pett az �llamhatalom. De haz�nk n�met megsz�ll�sa (1944. m�rcius 19.) ut�n a nyilasokat m�r nem zaklatt�k, nem intern�lt�k. A sz�ls�jobb egyik - m�g Sz�lasi Ferenc (h�bor�s �s n�pellenes b�nei�rt 1946. m�rcius 12-�n kiv�gzett) j�vend� nyilas "nemzetvezet�n�l" is elvakultabban n�metbar�t - vez�re, az (1946. m�rcius 29-�n h�bor�s �s n�pellenes b�nei�rt kiv�gzett) Baky L�szl� nyugalmazott csend�r �rnagy, parlamenti k�pvisel�, �llamtitk�ri posztot kapott a Bel�gyminiszt�riumban.

Az LB id�zi a m. kir. csend�rs�g sz�m�ra kiadott Szervezeti �s Szolg�lati Utas�t�s 330. pontj�nak els� h�rom alpontj�t, de nem id�zi ennek 7. alpontj�t. E szerint a csend�r�k akkor is haszn�lhatj�k a fegyver�ket: "ha valaki mag�t gyan�ss� teszi, �s a felh�v�sra kiel�g�t� v�lasz n�lk�l elszalad." A csend�rnyomoz�k teh�t akkor is "jogosan" l�tt�k volna le S�gv�rit, ha csak megpr�b�lt volna elszaladni. Az LB �rtelmez�se szerint 1944 m�jus�ban a csend�r�k jogosan l�ttek Ny�regyh�z�n �s Munk�cson is a gy�jt�t�borb�l sz�kni pr�b�l� zsid�k k�z�. Ferenczy L�szl� (1946. m�jus 31-�n h�bor�s �s n�pellenes b�nei�rt kiv�gzett) csend�r alezredes, a n�met �s magyar deport�l� hat�s�gok k�z�tti �sszek�t� tiszt 1944. m�jus 21-i jelent�s�ben egy�bk�nt nem jogosnak, csak "eredm�nyesnek" nevezte ezt a "fegyverhaszn�latot".

T�ves az LB hivatkoz�sa az 1945 ut�ni magyarorsz�gi n�pb�r�s�gi jogszab�lyokra. A n�pb�r�s�gi t�rv�ny (1945. �vi VII. tc.), amely szeptember 16-�n jelent meg, �sszefoglalta �s m�dos�totta az 1945 febru�rja �ta megjelent n�pb�r�s�gi rendeleteket. Ezek a rendeletek �s ez a t�rv�ny is, a korabeli eur�pai antifasiszta felel�ss�gre von�si gyakorlattal �sszhangban, tudatosan figyelmen k�v�l hagyta a nullum crimen sige lege, valamint a nulla poena sine lege (nincs b�ncselekm�ny t�rv�ny n�lk�l; nincs b�ntet�s t�rv�ny n�lk�l) alapelveket. A n�pb�r�s�gi t�rv�ny els� paragrafusa lesz�gezte: a h�bor�s b�n�s�ket akkor is felel�ss�gre lehet vonni, ha tett�k elk�vet�sekor cselekedet�k nem min�s�lt b�ntettnek. A t�rv�ny megalkot�i tudt�k, hogy t�ls�gosan sokan vettek r�szt a magyar zsid�k megb�lyegz�s�ben, kifoszt�s�ban, gett�kba z�r�s�ban �s deport�l�s�ban. K�zel k�tsz�zezer hivatalnokot, t�bb ezer rend�rt �s legal�bb 20 000 csend�rt kellett volna h�bor�s �s n�pellenes b�n�k�rt n�pb�r�s�g el� �ll�tani, ha nem biztos�tanak sz�mukra egy kiskaput. Csak akkor �ll�tott�k a kisebb �s magasabb rang� hivatalnokokat, rend�r�ket, csend�r�ket n�pb�r�s�g el�, ha bizony�that� volt, hogy kezdem�nyez�en, esetleg szadista brutalit�ssal vettek r�szt a holokausztban. T�bb t�zezer zsid� deport�l�s�t fegyelmezetten szervez� csend�rker�let-parancsnokok kaptak csak b�rt�nb�ntet�st, az esetek jelent�s r�sz�ben nem is a holokausztban val� r�szv�tel�k�rt, hanem m�s v�dpontok alapj�n, mert bizony�tani tudt�k, hogy "parancsra" cselekedtek.

Az LB-nek igaza van, Magyarorsz�gon 1944-ben nem volt polg�rh�bor�. Igaza van akkor, ha polg�rh�bor�n azt �rtj�k, amikor egy adott �llam polg�rai k�t nagy t�borra oszlanak �s fegyveres harcot v�vnak egym�ssal (mint p�ld�ul K�n�ban, Spanyolorsz�gban). Minek nevezz�k azt a folyamatot, amelynek sor�n a n�ci megsz�ll�kkal lelkesen kollabor�l� (h�bor�s �s n�pellenes b�n�k�rt 1946. augusztus 24-�n kiv�gzett) Szt�jay D�me minisztereln�k vezette korm�ny ir�ny�t�s�val minden �llampolg�ri jogukt�l megfosztanak k�r�lbel�l 800 000 embert, akiknek b�n�k az, hogy izraelita vall�s�ak, vagy legal�bb k�t nagysz�l�j�k izraelita vall�s� volt? Amikor a jogfosztott t�meget az �llam hat�s�gai minden ing� �s ingatlan vagyonukt�l megfosztj�k? Hamvas Endre csan�di katolikus p�sp�k 1944. j�lius 15-�n Ser�di Jusztini�n hercegpr�m�shoz int�zett level�ben a szegedi gy�jt�t�borban a deport�l�s el�tt t�rt�ntekr�l is besz�molt: "A zsid� n�ket levetk�ztett�k �s f�rfiak jelenl�t�ben b�b�k �s orvosok �ltal testi motoz�snak (per inspectionem vaginae) vetett�k al�. Mi ez m�s, mint a n�i m�lt�s�gnak �s szem�rem�rzetnek perverz megtipr�sa?" - k�rdezte a p�sp�k. Minek tekinthet�, hogy vid�ken f�lmilli� embert zs�folnak, gyakran embertelen�l kegyetlen m�dszerekkel gett�kba �s gy�jt�t�borokba? 1944. m�jus 15-t�l j�lius 9-ig 437 000 embert deport�ltak Magyarorsz�gr�l, d�nt� t�bbs�g�ket az auschwitz- birkenaui hal�lt�borba. Mindez nem polg�rh�bor�, ebben az LB-nek igaza van. Ez h�bor� volt, amelyet a n�ci t�meggyilkosokkal kollabor�l� magyar �llamhatalom viselt fegyvertelen �s v�dtelen �llampolg�rai egy meghat�rozott csoportja ellen.

Az LB t�rv�nyesnek �s jogosnak (legitimnek) ismeri el a Szt�jay-korm�nyt. A magam r�sz�r�l Bib� Istv�nnal �rtek egyet, aki az 1944-es k�zigazgat�st (�s az egyh�zakat is) b�r�lva 1948-ban �rott tanulm�ny�ban (Zsid�k�rd�s Magyarorsz�gon 1944 ut�n) lesz�gezte: "... a tisztvisel�k nagyobb r�sze tov�bbra is (ti. a n�met megsz�ll�s ut�n is - K. L.) meg�rizte mindenf�le csal�ssal, hamis�t�ssal szemben val� h�z�doz�s�t, nem n�zett szembe azzal a t�nnyel, hogy egy gyilkos �s rabl� �llam becsap�s�r�l (az �n kiemel�sem - K. L.) volna csak sz�, hanem �gy �rezte, hogy erk�lcsileg tiszt�bb marad, ha j� okokkal bebizony�tja mag�nak, hogy konkr�t esetben a csal�snak, a hamis�t�snak nincs �rtelme �s nincs haszna. Od�ig csak nagyon kevesen jutottak el, hogy az �llamhatalmat gengszterband�nak, rendeleteit pap�rcafatoknak s a vel�k szemben val� engedetlens�get, kij�tsz�st �s hamis�t�st erk�lcsi k�teless�gnek tekints�k."

S�gv�ri Endre egy gyilkos �s rabl� �llam gengsztereivel v�vott t�zp�rbajban esett el. Nem vitathat�, hogy nem az a csend�r l�tte le, akit a kommunista v�rb�r�s�g 1959-ben hal�lra �t�lt. Fegyvert r�ntani, harcolni a gyilkos �s rabl� �llam gengszterei ellen nemcsak a kommunist�knak, nemcsak az antifasiszt�nak, hanem minden tisztess�ges embernek k�teless�ge (lett volna) 1944-ben Magyarorsz�gon.