A MÚOSZ Közművelődési és Közoktatási Szakosztálya a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetével közösen pódiumbeszélgetést rendez a magyar sajtó és a holokauszt kapcsolatáról. A pódiumbeszélgetés kezdetén kifejti véleményét: Andrassew Iván, Dénes Gábor, Donáth Ferenc, Fodor János, Lampé Ágnes, Ónody-Molnár Dóra, Pataki Gábor, Szunyogh Szabolcs és Vince Mátyás. Számítunk az Ön véleményére is!
Úgy gondoljuk, hogy az a sok mellébeszélés és félrevezetés, ami ma ebben a kérdéskörben ránk zúdul, mindenképpen fontossá teszi, hogy mi magunk megpróbáljuk megfogalmazni a saját felelősségünket, a magyar sajtó felelősségét és lehetőségeit, tehát gondolkozzunk közösen arról, mit kellene tennünk azért, hogy a kirekesztés és a rasszizmus elutasítása, és a holokauszt tanulságaival való szembenézés csakugyan elérje a magyar olvasókat.

Helyszín: MÚOSZ-székház (Bp., VI. ker., Vörösmarty u. 47/a.
Időpont: 2014. március 18-án, kedden 17:00 óra

Bevezetőt mond: Szunyogh Szabolcs, a MÚOSZ alelnöke

 

Dr. Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete elnökének meghívója: 
„70 éve a kirablás nyilvánvaló szándékával alázták meg, és gyilkoltatták le a magyarság páriává lesüllyesztett, zsidónak deklarált részét. Az áldozatok mementók, választásra kényszerítik a mai nemzedékeket: vagy európai értékrend és magyar progresszió, vagy társadalmi mértékű meghunyászkodás a Horthy-rendszer mintájára kiépülő hatalom alatt.
A Holokauszt 70. évfordulója – ahogy Károlyi Mihály szobra, és annyi egykori köztéri név is – útjában áll a mai hatalomnak. Nem kizárólag emlékezetpolitikai probléma, hogy mi történt Kamenyec-Podolszkijban: Európa első deportációs tömeggyilkossága, vagy a magyar közigazgatás idegenrendészeti aktusa? Nem emlékezetpolitikai probléma az sem, hogy Magyarország a jó vagy rossz oldalon állt a II. Világháborúban?
Az Orbán-rezsim országunkat Európától eltávolítja, és olyan nagyhatalmaktól kér támogatást, akár tartós elköteleződéssel is, amelyeknek vezetése a társadalmi kontroll alól kilépett, vagy nem is voltak soha demokratikusak. Ma már – a krimi beavatkozás tükrében – úgy látszik: ez a választás kiterjed háború és béke megítélésére is. A 70. évforduló ügye nem egyszerűen az emlékezetpolitika tárgya, hanem a magyar demokrácia sarkalatos ügye, és ezért a külpolitikai orientáció ügye is.
Készen áll-e a magyar sajtó demokratikus része arra, hogy az eddigieknél többet legyen jelen a Holokauszt-megemlékezéseken, a náci-ellenes demonstrációkon? Küld-e az MTI-től függetlenül saját tudósítót az eseményekre? Vállalja-e, hogy hírműsorát, rovatát e vonatkozásban gazdagítja, hogy meghirdeti ezeket az eseményeket, és elérhetővé teszi orgánumát ezen események rendezői számára?