Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

http://retromuzsika.hu/goncz-arpad-temetese-ujabb-infok/		2015.10.18. 09:52
Göncz Árpád temetése 2015.november 6-én pénteken 15 órakor lesz az Óbudai Temető 16-os parcellájában. Tovább…

https://www.youtube.com/watch?v=mDy7eugn2b8&feature=youtu.be	Józsa Mihály	2015.10.16. 13:52
2014.febr. Eszteergom Zsinagoga elötti tüntetés a Jobbik ellen.

www.facebook.com/events/1564633380420669/		2015.09.25. 01:52
2015 fordulópontjai a menekültügyben  --A Charlie Hebdo-mészárlás után Orbán nyilatkozott a bevándorlás veszélyeiről ezzel nagy közfelháborodást váltott ki. --Tavasszal plakátkampánnyal és nemzeti konzultációval megtámogatott bevándorlóellenes kampányba kezdett a kormány és a Fidesz. --Június közepén a kormány bejelentette, hogy 4 méteres kerítést épít a szerb-magyar határra; aminek elkészültéig telepítették a nem sokat használó gyorstelepítésű drótakadályt. --Szijjártó Péter külügyminiszter belengette, hogy kilépünk a Dublin III-ból, hogy ne lehessen visszaküldeni Magyarországra menekülteket. Végül ebben visszakozott a kabinet, ami érthető, hiszen egy rendeletből nem lehet „kilépni”. --Orbán Viktor kijelentette, hogy nem kérünk az egységes uniós megoldásból, a kvótarendszerből, azaz Magyarország egyetlen – „központilag” kiosztott – menekült elhelyezését sem vállalja. --Júliusban egy rendelettel a kormány biztonságos országnak minősítette többek között Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát. A döntés oka: az uniós és a hazai jog lehetővé teszi a menekültkérelem elutasítását, ha a migráns egy biztonságos országon haladt át, mielőtt hazánkba érkezett. --Augusztus elsejével szigorították a menekültügyi eljárást, hogy minél kevesebben kaphassák meg a státuszt, és minél hamarabb ki lehessen utasítani őket. -- Szeptember elejétől a menekülők tömegeivel embertelen, részvétlen eljárási események történtek; ezzel kiváltva a civil szervezetek önkénteseinek önfeláldozó aktivitását először Szegeden majd Budapesten és a vándorlók által érintett városokban, községekben.  --Szeptember 15-étől megkezdődött az „új időszámítás”, azaz tovább szigorították a menekültügyi rendszert: ettől a dátumtól kezdve szinte lehetetlen Magyarországon menekültstátuszt szerezni. --A Btk.-ban szigorították az embercsempészet megítélését, és három új, illegális határátlépéssel kapcsolatos tényállást is bűncselekménnyé minősítettek át szabálysértésből. --Kihirdették a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet: a rendőrség plusz jogköröket kapott, és a honvédség is bevethetővé vált a határokon. -- Elkezdődtek a gyorsított, kizárólag magyar nyelvű, jogorvoslatot 3 napon belül biztosító, (ezért gyakorlatban kizáró) , Európa más országaira is érvényesen kiutasító eljárások. -- Röszkénél a magyar hatóság, gumibotot, vízágyút és könnygázt vetett be , azt követően, hogy kilátástalan, várakozásra kényszerítette a menekülteket.

http://www.amnesty.hu/eset/menekultek-magyarorszag		2015.09.22. 16:20
MAGYARORSZÁG MEGSÉRTI A MENEKÜLTEK EMBERI JOGAIT Magyarország, Az akció indult: 2015/9/21, A petíció aktív Magyarország megsérti a menekültek emberi jogait azzal, hogy megakadályozza hozzáférésüket az ország területén egy valódi menekültügyi eljáráshoz. A törvénymódosításokat - amelyek többek között bűncselekménnyé nyilvánították a menekültek és menedékkérők számára a határzár átlépését, a céljuk pedig, hogy Magyarország felelősségét áttolják másokra – vissza kell vonni. Magyarország 2015. szeptember 15-én pengés szögesdrót kerítéssel lezárta déli, Szerbiával közös határát, hogy megakadályozza a területéhez való hozzáférést a menekültek ezrei számára. Ugyanezen a napon a Büntető Törvénykönyv (Btk.) és A menedékjogról szóló törvény (Met.) módosításai is hatályba léptek. Az új szabályok többek között tartalmazzák az “illegális határátlépés” bűncselekménnyé nyilvánítását (határzár tiltott átlépése), amelyet alapesetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetni lehet, illetve az úgynevezett tranzitzónák kialakítását, amelyekbe egy gyorsított eljárás során napi pár embert engednek csak be. Egy korábbi módosítás értelmében, amely augusztus 1-én lépett hatályba, Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül, ezért Magyarországnak lehetősége van, hogy minden olyan nemzetközi védelemre szoruló ember kérelmét elutasítsa, aki Szerbia felől érkezik. Magyarország nem teheti meg, hogy nem vállalja a felelősséget egy megfelelő és hatékony menekültügyi eljárás lefolytatására, és nem teheti meg, hogy nem nyújt nemzetközi védelmet az olyan harmadik országok felől érkezőknek, mint Szerbia, ahol a menekültügyi rendszer hatástalan és nem garantálja a nemzetközi védelemhez való hozzáférést. Ezenfelül a szerb befogadó állomásokon uralkodó körülmények további emberi jogsértések veszélyeinek teszik ki a menekülteket és menedékkérőket. A Btk. és a Met. módosításai drasztikusan csökkentik a menekültek és menedékkérők hozzáférését egy megfelelő és hatékony, egyéni elbíráláson alapuló menekültügyi eljáráshoz és a nemzetközi védelemhez. Ezért Magyarország megsérti a nemzetközi kötelezettségeit, köztük a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. Genfi Egyezményt is. Az Amnesty International rengeteg menekülttel és menedékkérővel beszélt a határon, akik nem jutottak ideiglenes fedezékhez, fürdési és mosdási lehetőséghez és ételhez. Szeptember 16-án a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be azok ellen, akik a határ megnyitását követelték. Több tucatnyian sérültek meg, köztük egy ember igen súlyosan. Ezenkívül a Magyarország által tett lépések égbekiáltó semmibevételét jelentik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80. cikkében kimondott szolidaritás elvének, amely előírja, hogy a bevándorláspolitikákra a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztásának elve az irányadó. HÁTTÉR 2015 januárja és szeptembere között több mint 161.000 ember nyújtott be menedékkérelmet Magyarországon. Ez megdöbbentően sok ahhoz képest, hogy 2014-ben összesen 42.777 kérelmet regisztrált összesen a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Az egyre nagyobb számú menedékkérő érkezésére válaszul a magyar hatóságok olyan jogszabály módosításokat fogadtak el, amelyek nagymértékben korlátozzák a hozzáférést a területhez és a menekültügyi eljáráshoz. 2015 augusztusában A menedékjogról szóló törvény módosítása lehetővé tette a biztonságos harmadik illetve a biztonságos származási országok listájának meghatározását. Szerbia, Macedónia és az EU tagállamai, köztük Görögország is biztonságosnak lett nyilvánítva. Szeptember 4-én a parlament egy újabb törvénymódosító csomagot fogadott el, ezúttal a Büntető törvénykönyv és A menedékjogról szóló törvény módosult, többek között bűncselekmény lett a határzár tiltott átlépése. A módosítás 2015. szeptember 15-én lépett hatályba. Egyúttal egy gyorsított eljárás is bevezetésre került a határ menti tranzitzónákban, ahol a menedékkérők kérelmeinek elfogadhatóságáról alig pár óra leforgása alatt döntenek. Az Amnesty International munkatársai szeptember 15-én és 16-án maguk is megfigyelték a határnál lévő tranzitzónák működését. A menedékkérők legnagyobb részét elutasították arra hivatkozva, hogy Szerbián keresztül érkeztek Magyarországra. A végzést, amely többek között a bírósági felülvizsgálat lehetőségét is tartalmazza, magyar nyelven kapták meg a menedékkérők. Tolmács a beszámolók szerint rendelkezésre áll az eljárás alatt. Bűncselekménnyé nyilvánítás

/www.facebook.com/events/706873502791537/715335888611965/		2015.07.08. 12:45
JÚL. 27   Ságvári-megemlékezés és Libik György Díj Ott leszek Meghívás     Tovább…

http://m.168ora.hu/itthon/monori-talalkozo-tarsadalomfejlodes-nepi-urbanus-vita-136808.html		2015.07.07. 13:15
Normál nézet Rovatválasztó  CímlapItthonKülföldKultúraPénzTudásVéleményRádió  Közvetlen Kapcsolat  Redakció  Nagyítás  Lapajánló  Szerda 11  2015. június 30. Szénási Sándor írása Címkék: monori találkozó társadalomfejlődés népi-urbánus vita  A monori példa Rainer M. János: A tisztességes párbeszéd ünnepe volt Megosztás:             Tetszik:

https://www.facebook.com/events/124816067852754/126429731024721/		2015.07.03. 05:33
Saul fia c. film közös megtekintése

http://mult-kor.hu/a-rendszervaltas-hajnala-30-eve-volt-a-monori-talalkozo-20150612		2015.06.17. 13:01
http://mult-kor.hu/a-rendszervaltas-hajnala-30-eve-volt-a-monori-talalkozo-20150612       Harminc éve, 1985. június 14-16. között rendezték meg a magyar értelmiségi ellenzék illegális találkozóját Monoron, amelyen egyetértés született a diktatúra elvetéséről. Ez volt a rendszerváltás előtti Magyarországon az egyetlen olyan összejövetel, amelyen az ellenzék "urbánus" és "népi-nemzeti" szárnya is jelen volt. Für Lajos beszél a demokratikus ellenzék által rendezett Monori Tanácskozáson 1985. júniusában, a monorierdei kempingben. Balról jobbra Vági Gábor, Konrád György, Kenedi János, Für Lajos, Mészöly Miklós, Donáth Ferenc. Az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIII. kongresszusa 1985 márciusában még az eredményes szocialista építőmunka folytatása mellett tett hitet, de a társadalom bizalma a hatalom iránt már érzékelhetően megrendült. Ebben a helyzetben vetődött fel a szétforgácsolt ellenzék erőinek összefogása. A kezdeményező az 56-osok doyenje, Donáth Ferenc volt, akit Nagy Imrével együtt ítéltek el, és akit az ellenzéken belül mindenki mértékadónak fogadott el. Donáth Ferenc a külön utakon haladó "demokratikus" és "népi-nemzeti" ellenzék összefogását akarta elősegíteni javaslatával. A szervezőbizottság tagjai Bauer Tamás reformközgazdász, Csoóri Sándor költő, Csurka István író, Kenedi János szociológus, Kis János filozófus, Mészöly Miklós író, Für Lajos és Perjés Géza történészek lettek. Az üléseit a budapesti Bástya étteremben tartó testület megállapodott abban, hogy feltérképezik a hivatalostól eltérő véleményű szellemi csoportosulásokat, amelyeket két-két tag képviselhetne a tervezett összejövetelen. Így került a meghívottak közé az 1970-80-as évek fordulóján megalakult Szegényeket Támogató Alap (SZETA) részéről Solt Ottilia és Demszky Gábor, a progresszív ellenzéki értelmiség hangján megszólaló Fiatal Írók József Attila Köréből pedig Csengey Dénes és Elek István. A szellemi pluralizmus jegyében a fennálló rendszer által elismert személyek - Kiss Ferenc irodalomtörténész, Kósa Ferenc és Sára Sándor filmrendező, Fekete Gyula írószövetségi alelnök, Tornai József író, Sinkovits Imre színművész - is felkerültek a listára. A teljes ellenzéki paletta azonban nem jelent meg Monoron, mert egyesek (például Krassó György, Gadó György) meghívásával kapcsolatban nem alakult ki konszenzus, mások pedig nem fértek bele az adott csoport számára fenntartott szűk keretbe (Szalai Pál, Kőszeg Ferenc). A szervezők minden erővel azon voltak, hogy konspirációs módszerekkel megtévesszék a hatóságokat: egyszerre három kempingben is szállást foglaltak félszáz résztvevő számára, és a meghívottak helyszínre érkeztetése is konspiratív úton történt. Az elterelő műveletek persze csak ideig-óráig lehettek eredményesek: szemtanúk szerint egy feltehetően lehallgatási feladatokkal megbízott "lakókocsi" már a második nap ott táborozott az ellenzékiek mellett a monorierdői kempingben. A különböző világnézetű, de a "létező szocialista" rendszerből kiábrándult, kritikus nézeteket hangoztató 45 magyar reformértelmiségi kiutat próbált keresni a társadalom "romló állapotából", és - megismerve, méltányolva egymás álláspontját - kidolgozni a diktatúrával szembeni egységes cselekvés módszerét. A találkozó házigazdája és vezéralakja, Donáth Ferenc bevezetője után a referátumokat Csurka István, Csoóri Sándor, Bauer Tamás és Kis János tartotta. Mások korreferátummal kapcsolódtak ezekhez, majd a résztvevők megvitatták az elhangzottakat. A fő témakörök 1956 politikai öröksége, a határon túli magyarság helyzete, az emberi és állampolgári jogok, valamint a gazdasági reformok esélyei voltak. Habár érdemi eredmény nem született, az ellenzék két nagy csoportja, a "népi-nemzeti" és az "urbánus" tábor egyetlen dologban, a diktatúra elutasításában egyetértett. A monorierdői tanácskozás különösebb külső zaklatás nélkül zajlott le, a részvétel miatt utóbb sem ért senkit retorzió. Donáth Ferencnek azonban csak ideig-óráig sikerült a különböző szellemiségű ellenzéki csoportokat egyfajta népfrontos egységbe tömörítenie, az ő 1986 júliusában bekövetkezett halála is közrejátszhatott abban, hogy nem folytatódott az együttműködés. Az ellentétek Monoron nem kerültek nyíltan a felszínre, de 1986 decemberében Csoóri és Csurka már nem vettek részt az 56-os forradalom évfordulójára Eörsi István budapesti lakásán szervezett konferencián, és a népiek kihátráltak az 1987-re tervezett második monori találkozó szervezéséből is. A két irányzat viszonyát tovább rontotta, hogy a népiek a "demokratikus ellenzék" árulásaként értékelték a Beszélő hat szerkesztője által készített politikai program, a Társadalmi Szerződés 1987. júniusi megjelentetését. Az urbánusok közül viszont többen úgy vélték: miután nem teljesült a népiek kívánsága, hogy állami pénzen megjelenő, kétheti folyóiratot indítsanak, a hatalommal fennálló beszélő viszonyukat is veszélyeztetve látták, ha folytatják az együttműködést a radikálisabb "urbánusokkal". Csoóriék aztán az 1987-es lakiteleki találkozót már önállóan szervezték. Monor végeredményben nemcsak az ellenzéki együttműködés szempontjából volt siker, hanem azért is, mert a hatalom hátrálni kényszerült. A találkozó ellensúlyozására 1985 decemberében Kádárék összehívták a Népfront kongresszusát, amelyen a Pozsgay Imre körül szerveződő mag már a pártellenzékké szerveződést fontolgatta.

http://www.multunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58:20144-szam&catid=1:kiadvanyok&Itemid=26		2015.04.16. 18:21
Varga Zsuzsanna: Donáth Ferenc tudományos tevékenységének mérlege (ismertető ) Donáth Ferenc agrártörténeti munkásságát három nagyobb lélegzetű műve újragondolásával szeretném feleleveníteni. Mindhárom más-más műfajú, közös vonásuk azonban, hogy máig jelentőséggel bírnak az 1945 utáni agrártörténet iránt érdeklődő kutatók számára is. Időrendben az első a földreformról szóló 1969-es könyve, amely egyúttal a kandidátusi disszertációja is volt. Időtálló, értékes agrártörténeti m... Tovább 2014/4. szám Politikatörténeti folyóirat, a modern kor, a 20. század politikatörténetét bemutató negyedévi folyóirat, mely rendszeresen közzétesz újonnan feltárt értékes, korjelző dokumentumokat, továbbá helyet ad társadalom- és eszmetörténeti jellegű írásoknak MULTUNK.HU|FORRÁS: IGNÁCZ KÁROLY

http://www.multunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58:20144-szam&catid=1:kiadvanyok&Itemid=26		2015.04.16. 18:17
Varga Zsuzsanna: Donáth Ferenc tudományos tevékenységének mérlege (ismertető ) Donáth Ferenc agrártörténeti munkásságát három nagyobb lélegzetű műve újragondolásával szeretném feleleveníteni. Mindhárom más-más műfajú, közös vonásuk azonban, hogy máig jelentőséggel bírnak az 1945 utáni agrártörténet iránt érdeklődő kutatók számára is. Időrendben az első a földreformról szóló 1969-es könyve, amely egyúttal a kandidátusi disszertációja is volt. Időtálló, értékes agrártörténeti m... Tovább 2014/4. szám Politikatörténeti folyóirat, a modern kor, a 20. század politikatörténetét bemutató negyedévi folyóirat, mely rendszeresen közzétesz újonnan feltárt értékes, korjelző dokumentumokat, továbbá helyet ad társadalom- és eszmetörténeti jellegű írásoknak MULTUNK.HU|FORRÁS: IGNÁCZ KÁROLY

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk