http://kapcsolat.hu/cikkek/ket-hazafi-hasonlo-sorsa |
|
2015.03.29. 03:34 |
Két hazafi hasonló sorsa
2015. február 16. 11:20 | 0 hozzászólás |
|
http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=20530_a-nagy-imre-tarsasag-szerint-a-legfelsbb-birosag-falan- |
|
2015.03.29. 03:28 |
-
Hazai vonatkozású hírek - 2010/3. negyedév
-
2010. július 27. kedd, 12:51
-
Hírek
MTI 2010. július 27., kedd 12:47
A Legfelsőbb Bíróság (LB) falára kellene állítani Ságvári Endre emléktábláját, hogy az LB bizonyítsa, nem szándékosan erősítette a szélsőjobb mozgalmat a Ságvári Endrét elmarasztaló ítéletével - jelentette ki Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság fővárosi szervezetének elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet Ságvári Endre halálának évfordulója alkalmából rendeztek kedden, Budapesten.
Ságvári Endre antifasiszta ellenálló, illegális kommunista meggyilkolásának 66. évfordulójára emlékezve a szervezet a Magyar Antifasiszta Ligával és a Zöld Baloldallal közösen rendezte meg az eseményt, amelyet az LB épülete előtt tartottak. Ennek során Donáth Ferenc bemutatta a sajtónak azt a levelet, amelyet Baka Andrásnak, az LB elnökének címzett.
Donáth Ferenc szerint az LB 2006-os elmarasztaló ítélete Ságvári Endre ellen hozzájárult a szélsőjobb erősödéséhez. A 2006. szeptemberi, az MTV székháza elleni ostromban résztvevőkkel szembeni bírói ítéletek viszont az elkövetett cselekmények súlyához képest "meglepően kevés" büntetőper indult, letöltendő börtönbüntetést pedig alig néhány esetben szabott ki a bíróság - vélekedett a szervezet elnöke.
Az LB bírái Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Ságvári Endrét harcuk miatt a mai vélekedésük alapján elítélnék - fogalmazott Donáth Ferenc, hozzátéve: 1945-ben Németországban törvény született arról, hogy a nácizmus ellen irányuló cselekmények nem büntethetők. Kifogásolható, hogy "önkényes történelemfelfogásra, vélekedésre építette az LB jogi koncepcióját" - olvasható az ismertetett levélben.
A szervezetek kedd este közös megemlékezést tartanak a Remíz kávéháznál, ahol Ságvári Endrét egy tűzharc során megölték a csendőrök 1944. július 27-én.
|
http://www.visszaemlekezesek.hu/photo-in-iframe/941?ajax=1 |
|
2015.03.29. 03:17 |
Ellenzéki találkozó: Tánczos Gábor, Eörsi István, Vásárhelyi Miklós és Donáth Ferenc
|
http://www.antifasiszta.hu/hirek.php/2243 |
|
2015.03.29. 01:59 |
"Érezted-e már riasztó éjeken és az ébrenlét óráiban mily magad állsz az örvények felett?"
|
|
Ságvári
"Az utcák és iskolák beteges zsidótlanítása és “kommunista”- és ellenálló-mentesítése és beteges utcaátnevezése immáron a hatalom addikciójává vált." - írja Radnóti Zoltán rabbi a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumot a névadó történelmi szerepe miatt való átnevezési üggyel kapcsolatos blogbejegyzésében. Politikusok, közéleti szereplők országszerte kinyilvánították véleményüket az elmúlt hetekben az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium átnevezése kapcsán. De mit is kell tudnunk erről a széles érdeklődésű, tragikusan fiatalon meghalt történelmi személyiségről?
Ságvári (Spitzer) Endrét már igazán korán elkezdi érdekelni a körülötte lévő világ, s különösen az, hogy miért szegény a szegény és miért gazdag a gazdag. Ennek megismerésére Budapest-Józsefváros jó terepnek bizonyul, anyjával - aki tanítónő - sokat járja a városrész nyomornegyedeit, ahol sok, igen szegény gyermek sorsát láthatja, akiknek kezébe nemhogy könyv, de betevő falat is alig jut. A Ságvári-szülők igyekeznek fiúgyermeküket taníttatni, számára minél több olvasnivalót beszerezni. Endre igazán sikeres tanuló; eminens, jelesre is érettségizik, s automatikusan felvételt nyer az egyetemre. Az idegen nyelvek tanulásán, a sporton és a zongorázáson kívül - mert ehhez is van tehetsége - az írásnak szenteli szabadidejét. Nem véletlenül írja ekkortájt: „Író akarok lenni. Csakhogy itt nem elég az akarat, erre születni kell…” Még nem érzi magát kellően az írásra termettnek, pedig több vers- és novella kísérlete, stílusgyakorlata lapul íróasztalfiókjában. „Huszadik évében már túl van a gyermekkori, majd a szerelmes és más kamasz verseken, a tizenhat éves korában megírt szépirodalmi próbálkozásokon.” (Felesége visszaemlékezéséből.)
Részlet a nem sokkal Hitler hatalomra jutása után papírra vetett „Magad vagy” - című költeményéből:
„… Érezted-e már riasztó éjeken és az
ébrenlét óráiban mily magad
állsz az örvények felett?
Érezted-e, hogy hiába minden
könny, szárnyas beszéd s halk si-
mogatás, örök rejtély borítja tette-
det és egyedül maradsz?...”
Az irogatás, a verselés, az irodalom szeretete igazán fontosak az ifjú számára. Kapcsolatba kerül jeles írókkal, s költőkkel is, így például, Tersánszky Józsi Jenővel és Rejtő Jenővel. De ekkortájt ismer meg olyan fiatalokat is, mint a későbbi jeles politikus-történész Donáth Ferenc, aki politikai érdeklődésére lesz nagy hatással. Ságvári sokat olvas. Arra törekszik, hogy olvasmányai alapján felmerülő kételkedéseit, gondolatait másokkal is megossza szóban és írásban egyaránt. Érdekes, hogy olvasmányai sorában mennyire kivételes helyet foglalnak el a különféle hitéleti-vallástörténeti, világnézeti művek. Még a Bibliát is forgatja. Amikor mindezeket olvassa, rádöbben, hogy neki a körülötte lévő világ megértése, jobbítása, az emberek segítése a legfőbb szándéka; s elgondolkodik azon, hogy talán nem is írónak kellene lennie, hanem gyógyítónak, orvosnak, vagy valami ilyesminek. Házi könyvtárának polcain ott vannak Anatole France, Zola, Rousseau, Márai és Móricz kötetei. Ha valami igen érdekeli, azt hamar beszerezi. Rendszeres kölcsönzője a Magyarországi Szociáldemokrata Párt összes társadalompolitikai témájú kiadványának, amikből szorgalmasan jegyzetel. Aktív tagjává válik az egyetemi életnek; klubok, egyesületek fogadják be, vezetővé is válik. Például a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesületében. Fáradhatatlanul munkál, irodalmi készségének köszönhetően számos cikket ír - főként az egyetemi oktatás reformjaival kapcsolatosan - , illetve lapkiadásokban, köztük a Diák Szó közrebocsátásában segédkezik. De nemcsak itt. Szorgos segítője lesz a szociáldemokraták hetedik kerületi szervezetének, majd a szocdem ifjúsági közösségnek. Segíti a rászorulókat élelmiszerjegyek beszerzésével, hétvégenként kétkezi dolgozók gyermekeinek szabadidős elfoglaltságait szervezi: kirándulásokat, labdajátékokat, különféle foglalkozásokat, felolvasásokat Pesten és környékén; úgy mint a gödi Fészekben, vagy a Duna-kanyarban. Szabadidejében szívesen sétálgat, üldögél, levegőzik a Kerepesi-temetőben. Kétségtelen, hogy hatással vannak reá a nagy, történelmi elődök; ott lesz ő maga is 1941 őszén koszorúval a kezében Batthyány mártír-miniszterelnök örökmécsesénél, majd Kossuth Lajos mauzóleumánál, meg Táncsics Mihály sírhalmánál a Hitler-ellenes fiatalokkal. De nemcsak önkényellenes-nyilasellenes, pacifista-humanista demonstrációk előkészítésében-lebonyolításában segédkezik, hanem például olyan jellegű programoknál is, mint a „Költő és kora” címet viselő ismeretterjesztő előadássorozat, ahol a magyar függetlenségről, a népi mozgalmak erejéről hallhatnak az egyszerű emberek, ahol Csokonai, Petőfi, Ady költeményeit szólaltatják meg. Ságvári szívén viseli az egyre szaporodó, a függetlenséget hirdető k |
http://kormend.balszemmel.hu/?p=1294 |
|
2015.03.29. 01:49 |
http://kormend.balszemmel.hu/?p=1294
Érdemes figyelemmel kísérni a Budapesti Nagy Imre Társaság rendezvényeit. Szinte minden hónapban aktuális, érdekes programokkal várják az érdeklődőket. Donáth Ferenc (a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke) és André Libik a februári rendezvényt is nagy lelkesedéssel és rengeteg munkával készítették elő. Ennek eredménye lett a tegnap esti összejövetel a MÚOSz Székházban, ahol bemutatásra került André Libik: “Némaság a sírig – a szicíliai maffia” című, magyar felirattal ellátott német dokumentum filmje.
A film korhűen bemutatja az olasz maffia hátborzongató módszereit, valamint azt, hogy szövi át szervezetük az egész államot. A film több részlete eszébe juttatta a nézőnek az azonosságot az akkori maffia és a jelenlegi kormány rendszere között.
A film vetítése után Magyar Bálint volt oktatási miniszter beszélt a maffiáról, arról, hogy az Orbán-rendszer sok elemében hasonlít az olasz maffia felépítéséhez.
Az estnek volt egy kedves aktualitása is. A filmbemutatóval összekötve ünnepelték André Libik filmes 83. születésnapját. Erre az alkalomra Dénes Gábor laudációt írt, amit azonban betegsége miatti távollét nem tudott személyesen elmondani. A laudációt Zsolnai Júlia olvasta fel:
“Rendhagyó laudáció.
André Libik, az örökifjú bozótharcos, avagy a XX. századi Casanova, aki egyike az utolsó igazi kalandoroknak, aki főállású igazságkutató, úgy is mint lovagrend kapitány, német útlevéllel, magyar ékezettel, ma 83 éves.
Sajnos betegségem megakadályoz, hogy személyesen mondjam el laudációmat, de így közvetve, talán a fertőzés veszélye nélkül is megoszthatok néhány gondolatot Libikről.
Valamikor a nyolcvanas években történt, hogy Filmgyár, akkor még Lumumba utcának nevezett bejáratánál vártam valakire, |
http://gepnarancs.hu/2015/03/ezerkilencszazhatvannyolc-te-csillag/#.VRGTz2Y59PV.facebook |
|
2015.03.28. 20:02 |
Akkor most kérdezzük meg magunktól: mit köszönhetünk 1968-nak? Talán az életünket. Az életformánkat bizonyosan. Az európai demokrácia mai formája – ami a kontinens minden más országában működik, csak épp nálunk nem – akkor született. Párizs, Berlin, Prága terein, vízágyúk előtt, gumibotok suhogása közepette, könnygázfelhőben. Az, ami a földrész boldogabbik felét boldogabbá teszi, akkor látott napvilágot.
Nehéz szülés volt, fájdalmas vajúdással, és ne tagadjuk, vérrel is. A diákmozgalmakat nevezhetjük a mai politika szempontjából idealistának, de megadták azt az elvi alapot, ami jobbá tette a világot. Éspedig ez hármas alap, a Nagy Francia Forradalom nyomán. 1968 szelleme hitt az egyén szabadságában – nem pusztán egy elvont szabadságeszményben, hanem a nagyon is gyakorlati, valós, emberi, személyes és alkotói szabadságban, az egyén kibontakozásában, önmegvalósításának lehetséges voltában. Hitt az egyenlőségben, minden rasszizmus elutasításában, minden polgár jogi egalitásában, és a testvériségben, amit továbbvisz a szolidaritás, egymás támogatása, együttérzés a rászorulókkal és segítség nyújtása számukra – a lehetőségek szerint. De alapvetően a szabadságot tekintette a legfőbb emberi értéknek.
Igaza volt ’68 nemzedékének?
Maximálisan igaza.
Elbuktak a ’68-as mozgalmak?
Katonai értelemben véve mindenképpen. Könnyű volt a védtelen Arany Prágát tankokkal eltaposni, még könnyebb Párizs vagy Berlin barikádjait szétverni vízágyúval – ez egy komoly hadsereg vagy karhatalom számára nem feladat. A lázadó fiatalok egy elenyésző része őrült terrorcsoportokhoz csatlakozott, de a többségük nem felejtett el semmit, nem vadult el – és felépítette azt a világot, amiben élünk. Ahol a számítógép és az emberek közötti ingyenes kommunikáció már nem utópia, ahol a kisebbségeknek jogaik vannak, ahol a nemi diszkrimináció szégyen és bűn, ahol a menekülőnek, elesettnek joga van segítséget kérni és kapni |
www.facebook.com/events/1564633380420669/ |
|
2015.03.28. 20:01 |
|
www.facebook.com/events/1564633380420669/ |
|
2015.03.07. 21:36 |
|
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=814980465205384&set=a.814975368539227.1073741958.100000803146842&type=1&theater |
|
2015.02.14. 17:57 |
|
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=814979658538798&set=a.814975368539227.1073741958.100000803146842&type=1&theater |
|
2015.02.14. 17:54 |
|
| | |